Reggel egy kisebb csörömpölésre ébredtem, amikor kinyitottam a szemem megállapítottam, hogy Liam a tányérokat basztatja, amitől felkeltem és halkan nyögtem egyet.
-Muszáj volt?-fúrtam a fejem a párnába.
-Basszus! Sajnálom. Felkeltettelek?-kérdezte félve.
-Nem csak úgy feküdtem csukott szemmel és nem mondtam, hogy jó reggelt!-mondtam csípősen, egy kevéske cinizmussal és még mélyebbre fúrtam a fejem.
-Sajnálom.-hagyta figyelmen kívül a reggeli kis beszólásom.-Csináltam reggelit!-mondja halkan. Felkapom a fejem és ránézek.
-Ülj le!-mosolyogtam rá. Mikor odaült mellém hozzá bújtam, aztán felnéztem ra és nyomtam egy hosszú csókot a szájára. Mosolyogva csókolt vissza, egy kicsit belenyögött a csókba, mikor kezem véletlenül a hasa aljáról a férfiasságára tévedt.
-Bocsi!-néztem rá bocsánatkérően, mikor elváltunk, ő meg valahonnan a semmiből elővarázsolt egy tálca palacsintát csokiöntettel. Ezt ő csinálta nekem?
-Igen én csináltam.-válaszol büszkén a ki nem mondott kérdésemre és engem néz, ahogy levágok egy darabot a legfelsőből, majd bekapom, megízlelem, aztán hatalmas mosoly terül szét az arcomon.
-Ez nagyon finom lett!-mosolygok rá büszkén.-Ügyes vagy Szerelmem!-simítom meg az arcát, megpuszilom a száját, aztán őt nézem. Rám néz mosolyogva, én meg a kajám felé fordulok és tovább eszegetem. Az utolsó 2-őt már nem bírtam megenni, ezért leraktam magunk mellé a tálcát, odamásztam Liam ölébe és megcsókoltam. Szenvedélyesen csókolt vissza, miután elváltunk a kezem a hajába vezettem és húzgáltam egy kicsit.
-Szóval mikor induljunk?-kérdezte és a fejét a nyakam és a vállam közti részbe fúrta és megcsókolta.
-Nem tudom. Minél hamarabb. Elkészülünk és aztán mehetünk.-simogatom a tarkóját mosolyogva.
-Rendben.-dünnyög a bőrömbe és erőteljesen megszívja, amitől felnyögök és érzem, hogy a középpontom igen csak nedves lesz.
-Jézusom.-zihálok halkan.-Megyek készülni!-állítom meg mielőtt bármi rosszat tehetne, kiszállok az öléből, de még visszahajolok hozzá és egy puszit nyomok az orrára. A szekrényhez lépek, kirántok egy rövidgatyát, és egy fekete, majdnem ujjatlan koptatott Rolling Stones-os felsőt, a fiókból egy fekete melltartót és bugyit, aztán a fürdőbe sietek, ami közvetlenül a szobámból nyílik.
Gyorsan elrendezem magam és úgy gondolom, hogy holnap elmegyek fodrászhoz, mert a hajam romokban hever. Kissé töredezett, és úgy hiszem megcsináltatom ombres-ra. Talán El szívesen eljön velem. Igen Eleanor-ral és Perrie-vel is nagyon jól kijövök és mindkettőjüket imádom. Nagyon kedvesek és hihetetlenül aranyosak. Miután összefogtam a hajam kimentem a telefonomért, Liam néha hagy nálam tiszta ruhát, ha itt alszik és nem kell szaladgálni, így már ő is kész volt. Gyorsan felvettem az Iphone-omat az éjjeliszekrényről és felhívtam Eleanor-t.
-Szia El!-szólok bele mosolyogva.
-Szia Anne! Mizujs?-kérdezi szintén mosolyogva.
-Arra gondoltam, hogy holnap délelőtt, persze csak ha neked is jó elmehetnénk vásárolgatni meg ilyenek!-mosolygok és felveszem a táskám, megfogom Liam kezét és lemegyünk a nappaliba.
-Remek ötlet! Igen ráérek! Talán nem ártana egy fodrász a hajamnak.-mondja.
-Tudom ismerős. Nekem tiszta töredezett a vége.-mondom halkan.-Akkor megbeszéltük?-mosolyodok el.
-Igen, holnap találkozunk. Menjek érted?-kérdezi mosolyogva.
-Dehogy ne fáradj! Louisnál vagy ugye?-mosolygok.
-Igen nála!-mosolyog.
-Szuper, akkor elmetrózom odáig!-mosolygok.
-Rendben szuper, akkor ezt megbeszéltük! Találkozunk holnap!-mosolyog.-Szia!-köszőn el.
-Szia!-köszönök én is, berakom a táskámba a telefonom és megpuszilom Liam arcát.
-Szóval dobsz Eleanor miatt?-kérdezi felhúzott szemöldökkel.
-Szeretnél velem vásárolni?-kérdezem ugyan ezzel a gesztussal, mire ő nemlegesen rázza a fejét nevetve.-Mindjárt gondoltam.-forgatom a szemem, felhúzom az új Nike Air Max cipőmet, de majdnem elestem benne Liamre, aztán próbáltam normális pozíciót felvenni, miután elkapott.
-Csak óvatosan!-dorgál halkan és átkarolja a derekam, aztán kimegyünk a kocsijához. -Szóval! Mesélsz nekem erről a divatbemutatóról?-mosolyog és beindítja a motort.
-Természetesen. De mit?-mosolygok rá.
-Mikor lesz?-mosolyog és az utat figyeli.
-Akkor, amikor ti Amerikába fogtok koncertezni!-mosolygok rá.
-Óh!-nyögi ki.
-Mi a baj?-kérdezem óvatosan.
-Nem tudom, hogy el tudok-e menni.-húzza a száját.
-Figyelj, öm nem muszáj eljönnöd. Ha nem tudsz, nem tudsz és kész. Nem kérhetem, hogy ne jelenj meg egy koncerten, csak mert a barátnődnek divatbemutatója lesz.-mondom szomorúan és az ablakon bámulok ki.
-De én el akarok menni!-mondja.-Nem akarom, hogy szomorú legyél emiatt!-pillant rám.
-Na jó, még van időnk ez most ne legyen téma.-mondom.
-Anne! Én ezt meg akarom beszélni! Figyelnél rám?-kérdezi kissé mérgesen.
-Igen é-én figyelek.-mondom halkan és gyorsan megtörlöm a szemeim. Pár perc csönd után Liam végre megszólal:
-Ne haragudj! Nem akartam ilyen dühösen szólni hozzád.-mondja és az egyik kezét leveszi a kormányról, megsimítja bocsánat kérően a combom és rám pillant.
-Semmi gond. Talán egy kicsit túl dramatizálom!-simítom meg a combomon lévő kezét, aztán megfogom.-Most tényleg ne beszéljünk erről kérlek!-nézek rá édesen.
-Rendben nem beszélünk erről.-mosolyog és ujjait rákulcsolja az enyémekre. Bekapcsolom a rádiót épp Charli XCX-től megy a Boom Clap, amit nagyon szeretek és még a Csillagainkban a hibát is elolvastam, ami nagyon szép és szomorú könyv.
-Boom Clap is sound of my heart, the beat goes on na na na na na na. Boom Clap you make me feel good come on to me, come on to me now.-éneklem a rádióval együtt. Liam bátorítás képp feljebb veszi a hangerejét, hogy hangosabban énekeljek. A második refrént jó hangosan éneklem mozdulatokkal együtt. Liam a szeme sarkából figyel engem mosolyogva, a mosolya egyre nagyobb és nagyobb lesz. Mikor vége a számnak lenyugodva tekerem lejjebb a hangerőt és Liamre nézek, aztán elpirulok.
-Wow! Szuperjó hangod van!-vigyorog, odahajolok hozzá és megpuszilom az arcát.
Pár órán belül Cardiff városába voltunk, én az agyamba kutakodtam, hol is lehet a nagyimék háza. Csodák csodájára eszembe jutott, amikor megérkeztünk a ház elé a nagymamám kint sürgött-forgott a kertben, a nagyapám meg egy szélben olvasott és pipázott. A nagyapám igazi Lord szóval a városban eléggé tisztelik. Amikor kiszálltunk a kocsiból mindketten azt nézték kik ezek, de amikor megpillantottak, a nagyi eldobott mindent ami a kezébe volt és sietős léptekkel jött hozzám.
-Kicsi Drága Anneim! Úgy hiányoztál!-ölel magához szorosan.
-Te is nekem Nagyi!-szorítom meg én is őt. Papám már Liammel fogott kezet és kérdezgette kicsoda is ő, aztán hozzám jött és megkaptam tőle is az ölelést.
-Hiányoztál Tökmag!-mosolyog rám.
-Te is nekem Papa!-mosolygok és megpuszilom az arcát.
-Drágám! Bemutatnád a fiatalembert?-kérdezi Nagyi.
-Óh természetesen. Nagyi, Papa! Ő itt Liam Payne! A barátom.-mosolygok rájuk, aztán Liamre.
-Mármint milyen barát?-kérdezi a nagymamám.
-Mármint ilyen barát.-lépek oda Liamhez és megcsókolom, ő átkarolja a derekam.
-Hát ez pompás!-kiált fel a Nagyim.-Gyertek beljebb!-tessékel minket beljebb. A nagyapám kicsit összehúzott szemmel figyelte, ahogy Liam még mindig a derekam fogta, én meg csak nyugodtan rámosolyogtam, amitől enyhültek a ráncok a szeme körül.
-Kincsem miért nem szóltál, hogy jöttök? Akkor csináltam volna ennivalót!-néz rám Nagyi.
-Ugyan! Nem akartam, hogy fáradozz és meglepetést akartam!-mosolygok rá.
-Hát ez aztàn meglepetés volt. Egy éve alig hallottunk rólad, erre csak úgy megjelensz egy fiúval!-dorgál a nagymamám.-Na és Chuck? Őt miért nem hoztátok?-rázza a fejét és mutatja, hogy üljünk le a kanapéra.
-A barátnőjével nyaral Ibizán.-mondom mosolyogva és Liamnek dőlök, aki átkarol és a fejemet megpuszilja.
-A barátnőjével? Drágám! Ne ijesztgess! Öreg vagyok én már ehhez!-szól rám Papa.
-Nem ijesztgetlek ez így van! Van barátnője!-mosolygok rájuk. A Nagyi kisietett a konyhába és két bögre hideg teával, meg egy tálca süteménnyel tért vissza és lerakta elénk az asztalra.
-Remélem szeretitek a gyümölcs teát! Anne sose szerette, ha tejjel csinálják, ezért neki mindig cukorral és citromlével csináltam.-magyarázta a Nagyi Liamnek, aki bólogatott, aztán rám mosolygott és azt tátogta:
-Válogatós!-vigyorog, egy kicsit oldalba böktem a könyökömmel, amitől elhallgatott.
-Köszönjük Nagyi!-mosolygok rá, felveszem az egyik bögrét és elkezdem inni a teát. Felveszek egy sütit és Liam szája elé tartom, aki be is kapja aztán a nagymamámra mosolyog.
-Ez nagyon finom Mrs.........?-néz rám gyorsan.
-Mrs.Clinton Kedvesem. De szólíts nyugodtan Nagyinak, ha szeretnél!-nevetgél.
-Tökéletes a Mrs.Clinton.-mosolyog rá.
-Rendben Kedvesem! Mivel foglalkozol?-kérdezi a Nagyi és leül Papa mellé.
-Énekes vagyok egy híres bandában. A neve One Direction.-mosolyog rájuk.
-Honnan olyan ismerős ez a név?-kérdezi Nagyi elgondolkodva.-Tudom már! Anne 15 éves unokatestvére állandóan ezt fújja, mikor nálunk van.-mosolyog ránk.
-Tina?-kérdezek vissza.
-Igen Tina.-mosolyog rám.
-De jó lenne találkozni vele!-mosolygok.
-Szerencséd van, mert azt mondták, hogy ma 3 órára átugranak hozzánk.-mosolyog Papa.
-De jó! Akkor nekik is bemutatlak téged Liam! Rendben?-nézek fel rá mosolyogva.
-Természetesen.-mosolyog rám.
-Drágám megmutatnád Liamnek a házat?-néz rám Nagyi.
-Persze!-állok fel és Liamra nézek, aki szintén feláll, elindulunk a folyosó felé, Liam a fenekemet fogja és egy kicsit markolássza, amitől kuncogok. -Matthew!-szól Mama a Papára, mert biztos megint csúnyán néz minket.
-A fiú keze túl közel van az unokám fenekéhez!-mondja halkan Papa és azt hiszi nem halljuk.
-Még fiatalok! Hadd élvezzék az életet!-mosolyog rá és a további beszélgetéseket nem hallottuk, mert beértünk a szobákhoz.
-Hallottad?-nevetek halkan és megpuszilom a száját.
-Aha.-nevet ő is majd megfogom a kezét.
-Szóval! Ez itt a nagyiék szobája, ez meg az enyém volt, mikor itt laktam.-nyitok be a szobákba és az én szobámnál egy kicsit elidőzök.
-Muszáj volt?-fúrtam a fejem a párnába.
-Basszus! Sajnálom. Felkeltettelek?-kérdezte félve.
-Nem csak úgy feküdtem csukott szemmel és nem mondtam, hogy jó reggelt!-mondtam csípősen, egy kevéske cinizmussal és még mélyebbre fúrtam a fejem.
-Sajnálom.-hagyta figyelmen kívül a reggeli kis beszólásom.-Csináltam reggelit!-mondja halkan. Felkapom a fejem és ránézek.
-Ülj le!-mosolyogtam rá. Mikor odaült mellém hozzá bújtam, aztán felnéztem ra és nyomtam egy hosszú csókot a szájára. Mosolyogva csókolt vissza, egy kicsit belenyögött a csókba, mikor kezem véletlenül a hasa aljáról a férfiasságára tévedt.
-Bocsi!-néztem rá bocsánatkérően, mikor elváltunk, ő meg valahonnan a semmiből elővarázsolt egy tálca palacsintát csokiöntettel. Ezt ő csinálta nekem?
-Igen én csináltam.-válaszol büszkén a ki nem mondott kérdésemre és engem néz, ahogy levágok egy darabot a legfelsőből, majd bekapom, megízlelem, aztán hatalmas mosoly terül szét az arcomon.
-Ez nagyon finom lett!-mosolygok rá büszkén.-Ügyes vagy Szerelmem!-simítom meg az arcát, megpuszilom a száját, aztán őt nézem. Rám néz mosolyogva, én meg a kajám felé fordulok és tovább eszegetem. Az utolsó 2-őt már nem bírtam megenni, ezért leraktam magunk mellé a tálcát, odamásztam Liam ölébe és megcsókoltam. Szenvedélyesen csókolt vissza, miután elváltunk a kezem a hajába vezettem és húzgáltam egy kicsit.
-Szóval mikor induljunk?-kérdezte és a fejét a nyakam és a vállam közti részbe fúrta és megcsókolta.
-Nem tudom. Minél hamarabb. Elkészülünk és aztán mehetünk.-simogatom a tarkóját mosolyogva.
-Rendben.-dünnyög a bőrömbe és erőteljesen megszívja, amitől felnyögök és érzem, hogy a középpontom igen csak nedves lesz.
-Jézusom.-zihálok halkan.-Megyek készülni!-állítom meg mielőtt bármi rosszat tehetne, kiszállok az öléből, de még visszahajolok hozzá és egy puszit nyomok az orrára. A szekrényhez lépek, kirántok egy rövidgatyát, és egy fekete, majdnem ujjatlan koptatott Rolling Stones-os felsőt, a fiókból egy fekete melltartót és bugyit, aztán a fürdőbe sietek, ami közvetlenül a szobámból nyílik.
Gyorsan elrendezem magam és úgy gondolom, hogy holnap elmegyek fodrászhoz, mert a hajam romokban hever. Kissé töredezett, és úgy hiszem megcsináltatom ombres-ra. Talán El szívesen eljön velem. Igen Eleanor-ral és Perrie-vel is nagyon jól kijövök és mindkettőjüket imádom. Nagyon kedvesek és hihetetlenül aranyosak. Miután összefogtam a hajam kimentem a telefonomért, Liam néha hagy nálam tiszta ruhát, ha itt alszik és nem kell szaladgálni, így már ő is kész volt. Gyorsan felvettem az Iphone-omat az éjjeliszekrényről és felhívtam Eleanor-t.
-Szia El!-szólok bele mosolyogva.
-Szia Anne! Mizujs?-kérdezi szintén mosolyogva.
-Arra gondoltam, hogy holnap délelőtt, persze csak ha neked is jó elmehetnénk vásárolgatni meg ilyenek!-mosolygok és felveszem a táskám, megfogom Liam kezét és lemegyünk a nappaliba.
-Remek ötlet! Igen ráérek! Talán nem ártana egy fodrász a hajamnak.-mondja.
-Tudom ismerős. Nekem tiszta töredezett a vége.-mondom halkan.-Akkor megbeszéltük?-mosolyodok el.
-Igen, holnap találkozunk. Menjek érted?-kérdezi mosolyogva.
-Dehogy ne fáradj! Louisnál vagy ugye?-mosolygok.
-Igen nála!-mosolyog.
-Szuper, akkor elmetrózom odáig!-mosolygok.
-Rendben szuper, akkor ezt megbeszéltük! Találkozunk holnap!-mosolyog.-Szia!-köszőn el.
-Szia!-köszönök én is, berakom a táskámba a telefonom és megpuszilom Liam arcát.
-Szóval dobsz Eleanor miatt?-kérdezi felhúzott szemöldökkel.
-Szeretnél velem vásárolni?-kérdezem ugyan ezzel a gesztussal, mire ő nemlegesen rázza a fejét nevetve.-Mindjárt gondoltam.-forgatom a szemem, felhúzom az új Nike Air Max cipőmet, de majdnem elestem benne Liamre, aztán próbáltam normális pozíciót felvenni, miután elkapott.
-Csak óvatosan!-dorgál halkan és átkarolja a derekam, aztán kimegyünk a kocsijához. -Szóval! Mesélsz nekem erről a divatbemutatóról?-mosolyog és beindítja a motort.
-Természetesen. De mit?-mosolygok rá.
-Mikor lesz?-mosolyog és az utat figyeli.
-Akkor, amikor ti Amerikába fogtok koncertezni!-mosolygok rá.
-Óh!-nyögi ki.
-Mi a baj?-kérdezem óvatosan.
-Nem tudom, hogy el tudok-e menni.-húzza a száját.
-Figyelj, öm nem muszáj eljönnöd. Ha nem tudsz, nem tudsz és kész. Nem kérhetem, hogy ne jelenj meg egy koncerten, csak mert a barátnődnek divatbemutatója lesz.-mondom szomorúan és az ablakon bámulok ki.
-De én el akarok menni!-mondja.-Nem akarom, hogy szomorú legyél emiatt!-pillant rám.
-Na jó, még van időnk ez most ne legyen téma.-mondom.
-Anne! Én ezt meg akarom beszélni! Figyelnél rám?-kérdezi kissé mérgesen.
-Igen é-én figyelek.-mondom halkan és gyorsan megtörlöm a szemeim. Pár perc csönd után Liam végre megszólal:
-Ne haragudj! Nem akartam ilyen dühösen szólni hozzád.-mondja és az egyik kezét leveszi a kormányról, megsimítja bocsánat kérően a combom és rám pillant.
-Semmi gond. Talán egy kicsit túl dramatizálom!-simítom meg a combomon lévő kezét, aztán megfogom.-Most tényleg ne beszéljünk erről kérlek!-nézek rá édesen.
-Rendben nem beszélünk erről.-mosolyog és ujjait rákulcsolja az enyémekre. Bekapcsolom a rádiót épp Charli XCX-től megy a Boom Clap, amit nagyon szeretek és még a Csillagainkban a hibát is elolvastam, ami nagyon szép és szomorú könyv.
-Boom Clap is sound of my heart, the beat goes on na na na na na na. Boom Clap you make me feel good come on to me, come on to me now.-éneklem a rádióval együtt. Liam bátorítás képp feljebb veszi a hangerejét, hogy hangosabban énekeljek. A második refrént jó hangosan éneklem mozdulatokkal együtt. Liam a szeme sarkából figyel engem mosolyogva, a mosolya egyre nagyobb és nagyobb lesz. Mikor vége a számnak lenyugodva tekerem lejjebb a hangerőt és Liamre nézek, aztán elpirulok.
-Wow! Szuperjó hangod van!-vigyorog, odahajolok hozzá és megpuszilom az arcát.
Pár órán belül Cardiff városába voltunk, én az agyamba kutakodtam, hol is lehet a nagyimék háza. Csodák csodájára eszembe jutott, amikor megérkeztünk a ház elé a nagymamám kint sürgött-forgott a kertben, a nagyapám meg egy szélben olvasott és pipázott. A nagyapám igazi Lord szóval a városban eléggé tisztelik. Amikor kiszálltunk a kocsiból mindketten azt nézték kik ezek, de amikor megpillantottak, a nagyi eldobott mindent ami a kezébe volt és sietős léptekkel jött hozzám.
-Kicsi Drága Anneim! Úgy hiányoztál!-ölel magához szorosan.
-Te is nekem Nagyi!-szorítom meg én is őt. Papám már Liammel fogott kezet és kérdezgette kicsoda is ő, aztán hozzám jött és megkaptam tőle is az ölelést.
-Hiányoztál Tökmag!-mosolyog rám.
-Te is nekem Papa!-mosolygok és megpuszilom az arcát.
-Drágám! Bemutatnád a fiatalembert?-kérdezi Nagyi.
-Óh természetesen. Nagyi, Papa! Ő itt Liam Payne! A barátom.-mosolygok rájuk, aztán Liamre.
-Mármint milyen barát?-kérdezi a nagymamám.
-Mármint ilyen barát.-lépek oda Liamhez és megcsókolom, ő átkarolja a derekam.
-Hát ez pompás!-kiált fel a Nagyim.-Gyertek beljebb!-tessékel minket beljebb. A nagyapám kicsit összehúzott szemmel figyelte, ahogy Liam még mindig a derekam fogta, én meg csak nyugodtan rámosolyogtam, amitől enyhültek a ráncok a szeme körül.
-Kincsem miért nem szóltál, hogy jöttök? Akkor csináltam volna ennivalót!-néz rám Nagyi.
-Ugyan! Nem akartam, hogy fáradozz és meglepetést akartam!-mosolygok rá.
-Hát ez aztàn meglepetés volt. Egy éve alig hallottunk rólad, erre csak úgy megjelensz egy fiúval!-dorgál a nagymamám.-Na és Chuck? Őt miért nem hoztátok?-rázza a fejét és mutatja, hogy üljünk le a kanapéra.
-A barátnőjével nyaral Ibizán.-mondom mosolyogva és Liamnek dőlök, aki átkarol és a fejemet megpuszilja.
-A barátnőjével? Drágám! Ne ijesztgess! Öreg vagyok én már ehhez!-szól rám Papa.
-Nem ijesztgetlek ez így van! Van barátnője!-mosolygok rájuk. A Nagyi kisietett a konyhába és két bögre hideg teával, meg egy tálca süteménnyel tért vissza és lerakta elénk az asztalra.
-Remélem szeretitek a gyümölcs teát! Anne sose szerette, ha tejjel csinálják, ezért neki mindig cukorral és citromlével csináltam.-magyarázta a Nagyi Liamnek, aki bólogatott, aztán rám mosolygott és azt tátogta:
-Válogatós!-vigyorog, egy kicsit oldalba böktem a könyökömmel, amitől elhallgatott.
-Köszönjük Nagyi!-mosolygok rá, felveszem az egyik bögrét és elkezdem inni a teát. Felveszek egy sütit és Liam szája elé tartom, aki be is kapja aztán a nagymamámra mosolyog.
-Ez nagyon finom Mrs.........?-néz rám gyorsan.
-Mrs.Clinton Kedvesem. De szólíts nyugodtan Nagyinak, ha szeretnél!-nevetgél.
-Tökéletes a Mrs.Clinton.-mosolyog rá.
-Rendben Kedvesem! Mivel foglalkozol?-kérdezi a Nagyi és leül Papa mellé.
-Énekes vagyok egy híres bandában. A neve One Direction.-mosolyog rájuk.
-Honnan olyan ismerős ez a név?-kérdezi Nagyi elgondolkodva.-Tudom már! Anne 15 éves unokatestvére állandóan ezt fújja, mikor nálunk van.-mosolyog ránk.
-Tina?-kérdezek vissza.
-Igen Tina.-mosolyog rám.
-De jó lenne találkozni vele!-mosolygok.
-Szerencséd van, mert azt mondták, hogy ma 3 órára átugranak hozzánk.-mosolyog Papa.
-De jó! Akkor nekik is bemutatlak téged Liam! Rendben?-nézek fel rá mosolyogva.
-Természetesen.-mosolyog rám.
-Drágám megmutatnád Liamnek a házat?-néz rám Nagyi.
-Persze!-állok fel és Liamra nézek, aki szintén feláll, elindulunk a folyosó felé, Liam a fenekemet fogja és egy kicsit markolássza, amitől kuncogok. -Matthew!-szól Mama a Papára, mert biztos megint csúnyán néz minket.
-A fiú keze túl közel van az unokám fenekéhez!-mondja halkan Papa és azt hiszi nem halljuk.
-Még fiatalok! Hadd élvezzék az életet!-mosolyog rá és a további beszélgetéseket nem hallottuk, mert beértünk a szobákhoz.
-Hallottad?-nevetek halkan és megpuszilom a száját.
-Aha.-nevet ő is majd megfogom a kezét.
-Szóval! Ez itt a nagyiék szobája, ez meg az enyém volt, mikor itt laktam.-nyitok be a szobákba és az én szobámnál egy kicsit elidőzök.
-Szép!-mondja mosolyogva Liam majd belököm az ajtón és megcsókolom.-Tetszik az ágy! Kipróbáljuk?-kacsint rám.
-Tudod szívesen kipróbálnám, de sajnos már túl sokszor tettem meg. Olyan értelemben pedig nem sokszor. De itt vesztettem el azt!-nevetek gonoszul és megpuszilom a száját majd kijövök a szobából, mielőtt bármit szólhatna.-A fürdő és a WC.-mutatom meg az utolsó két helyiséget majd figyelem ahogy Liam besétál a WC-re. Most, hogy így látom nekem is pisilni kell, de ezt nem hagyhatom ki. Mikor bezárta az ajtót halkan nekidőltem és a kilincset is nyomtam felfelé. Mikor megpróbált kifele jönni még jobban toltam az ajtót, de akkor már nevettem.
-Anne gyerünk engedj ki!-szól nevetve.
-Engedd ki Drágám!-jelenik meg a nagyi a folyosón és nevetve figyeli. ahogy kiengedem Liam-et majd megpuszilom és én is elvégzem a dolgom Liam után.
Ezek után tettünk egy rövid sétát a városba, mikor visszamentünk a nagyiékhoz elköszönni ott voltak az unokatestvéreim, így hát bemutattam nekik Liam-et, ettünk egy keveset majd elköszöntünk mindenkitől. A nagyi sírt mikor beszálltunk az autóba és elhajtottunk. Megígértem neki, hogy amint időnk engedi meglátogatjuk őket. Egész fél úton meg se szólaltam, csak bámultam ki az ablakon. Liam nem csinált semmit csak vezetett. Nem zavarta, hogy nem szólalok meg. Tudja, hogy azért van, mert elmentünk nagyiéktól. Ők az utolsó rokonaim Chuck-on és Ilarián kívül akikkel szívesen találkozom. Ráadásul anya részéről már csak ők és a nagybátyáim maradtak meg. Ez szörnyű érzés. Utálom ezt. A szemem szúrt és könnycseppek gördültek le az arcomon. Csak hagytam, hogy lefolyjanak. Nem zavartak. Néha már úgy éreztem, hogy túl sokat sírtam az elmúlt egy évben. Liam félreállt a kocsival. Biztos észrevette, hogy szipogok.
-Mit csinálsz?-csattanok fel.
-Sírsz.-mondja halkan, mintha én nem tudnám.
-Nem sírok.-hajtom le a fejem, de kitör belőlem a zokogás, Liam kikapcsolja az övem és áthúz a sebváltón be az ölébe aztán magához szorít. Az egész pólója csurom víz lesz a könnyeimtől, én pedig próbálok uralkodni magamon, de nem megy.
-Ssssh. Nyugodj meg! Tudom Kicsim. Semmi baj.-szorít magához.
-Sajnálom én olyan béna vagyok. Még ezen is képes vagyok elsírni magam.-sírok még jobban.
-Nem vagy béna Kicsikém. Ne mondj ilyet! Teljesen megértelek Szívem!-suttogja és engem néz, miközben nyugtat. Pár perc múlva a sírásom alább hagy, a testem remegésén is próbálok erőt venni.
-Mit csinálsz?-csattanok fel.
-Sírsz.-mondja halkan, mintha én nem tudnám.
-Nem sírok.-hajtom le a fejem, de kitör belőlem a zokogás, Liam kikapcsolja az övem és áthúz a sebváltón be az ölébe aztán magához szorít. Az egész pólója csurom víz lesz a könnyeimtől, én pedig próbálok uralkodni magamon, de nem megy.
-Ssssh. Nyugodj meg! Tudom Kicsim. Semmi baj.-szorít magához.
-Sajnálom én olyan béna vagyok. Még ezen is képes vagyok elsírni magam.-sírok még jobban.
-Nem vagy béna Kicsikém. Ne mondj ilyet! Teljesen megértelek Szívem!-suttogja és engem néz, miközben nyugtat. Pár perc múlva a sírásom alább hagy, a testem remegésén is próbálok erőt venni.
-Ne haragudj! Én csak....-kezdtem, de nem tudtam mit mondani.
-Nem kell mentegetőznöd!-fogja meg a kezem és megsimítja. Visszamászok a saját ülésemre.
-Nem baj, ha a lábaim....?-mutatok az ülésre.
-Ahogy kényelmes neked!-mosolyog rám, felhúzom a lábaim majd ránézek és hozzá hajolok aztán megpuszilom az arcát.
-Szeretlek!-mondom és az orrom a nyakához dörgölöm.
-Én is szeretlek!-néz rám és összedörgöli az orrunkat majd megcsókol. Totálisan kimerültnek éreztem magam a mai naptól, így nem csodálom, hogy elaludtam. Arra keltem, hogy valaki felvesz az ölébe ki az éppen kellemes 23-25 fokos melegbe. Átkarolom az illető testét és a mellkasához bújok. Amikor beszívom az illatát tudom is, hogy ki az. Bár eddig is sejtettem, de most biztos voltam benne. Liam dünnyögött valamit halkan gondolom nekem, de nem igazán figyeltem rá.
-Kicsim! Nem tudunk bemenni a házba, ha nem nyitjuk ki az ajtót!-mormogja egy kicsit hangosabban, lágy hangon és a kezembe nyomja a kulcsokat. Muszáj kinyitni a szemem bár nem akarom, de a folyosón lévő világosság, amely Liam és szomszédjai lépcsőházából árad segít beletalálni a zárba, Liam mosolyogva néz rám majd berúgja az ajtót, mikor bent voltunk kinyúltam Liam öléből, hogy felkapcsolhassam a villanyt, a kulcsokat a kezembe fogtam, amit megint be kellett raknom a zárba és elfordítanom, amint az ajtó bezáródott. A kulcsokat a zárba hagytam és figyeltem ahogy Liam a szobájába visz és lefektet az ágyra. Lehúzza a nadrágom a zoknim majd a felsőt is leveszi rólam. Feszülten vàrtam, hogy talán valami szexuális dolgot fog velem művelni, de nem. Egyszerűen levette a melltartóm, pár másodpercig hagyta elidőzni a tekintetét a meztelen felső testemen majd a szekrényéhez lépett és egy felsőt vett ki belőle aztán visszajött hozzàm és áthúzta a fejemen majd én magamtól belebújtam és az oldalamra fordulva készültem újra elmerülni az álmok birodalmába. Még éreztem, hogy besüpped mellettem az ágy és két erős kéz magához húz, valami puha anyag betakar és csak ennyi kellett, elaludjak.
