~22. rész~

-Hogy mi?-kérdezi Harry tágra nyílt szemekkel.
-Jól hallottad. Szeretlek és gyűlöllek egyszerre.-mondja Sam és feláll majd szembefordul Harry-vel.
-Sam... Én......-nézi őt Harry.
-Te nem. Persze, tudom. -nézi őt hitetlenül.
-De, de én is szeretlek!-mondja halkan.
-Komolyan?-fut oda hozzá Sam és megcsókolják egymást.
-Ha nem mennek ki én tuti, hogy kirakom őket a házból.-nevetek halkan Liam nyakába.-Na, jó gyerekek! Sziasztok! Örülünk nektek, de nekünk is dolgunk van!-állok fel a kanapéról és betolom őket a liftbe, majd visszafordulok Liam felé aki éppen a hűtőnél áll és egy palack vizet vesz ki belőle majd felém fordul.
-Várlak a szobában!-kacsintok rá mosolyogva és lassan bemegyek a szobába. Hallom magam mögött Liam sietős lépteit és pár másodperccel később már mögöttem van. Lassan felé fordulok majd feljebb húzom a pólóját magamon, aztán áthúzom a fejemen és eldobom a szoba végébe. Liam egy hirtelen mozdulattal magához ránt és csókokkal borítja be meztelen felsőtestem. Felugrom az ölébe mire ő az ágyhoz visz és ledönt rá majd fogai közé veszi a csípőcsontomon a bőrt aztán megszívja, mire a nyögésem tölti be a szobát. Csókokkal halad felfelé a mellemig, aztán a melleim között fel az ajkamig melyre hosszú csókot nyom. Liam még mindig csókol miközben lassan megszabadít a bugyimtól és egyből simogatni kezd. Zihálok és lehúzom a boxerét majd felhúzom a farkára az óvszert, ő pedig azon nyomban belém tolja magát, amitől először egy kicsit felkiáltok, de ő egy lágy csókkal elhallgattat. Már a dolgok közepén járunk, mikor észreveszem, hogy a kutya bámul minket az ágy végéből.
-Liam!-szólítom meg nyöszörögve.
-Hmmm?-hümmög a nyakamba zihálva.
-A kutya bámul minket az ágy végéből.-mondom halkan és hirtelen elnevetem magam.
-Mi?-kapja fel a fejét nevetve és hátra néz.-Perverz egy kutya.-nevet és megcsókol hosszan, míg én nevetek.
-De mit kéne csinálnunk vele?-kérdezem nevetve.
-Fogalmam sincs.-rázza a fejét és érzem ahogy megmozdul bennem. Eszembe jut, hogy az egyik takarón nem fekszünk rajta, így hát Liam hátára húzom az egyik kezemmel, majd egy biztató csókot adok neki és ő pedig újra mozogni kezd. A végén Liam és én is egy hangosat nyögve megyünk el. Liam rajtam feküdve pihent néhány percig és én pedig őt figyeltem. A haját simogattam ami teljesen önkéntelen gesztus volt tőlem. Szerettem minden egyes porcikáját megérinteni és ez vele se volt másképp.

Karácsony előtti napok:

A Karácsonyt Cardiffban töltöm Chuckal, Amyvel és az én kicsi keresztfiammal aki már több mint fél éves és Micah-nak hívják valamint a nagyszüleinknél leszünk. Liam a szüleinél van, oda majd csak a Karácsony utáni napon fogok elmenni, mert azért őket se szeretném kihagyni és ők is sok szeretettel hívtak magukhoz ünnepelni. Nem szeretem a Karácsonyt külön tölteni a Szerelmemmel, de néha muszáj áldozatokat hoznunk. Elvégre egyikünk se szerette volna a családja nélkül tölteni az ünnepeket és ezt nem is várhatjuk el egymástól. Már 23-án lent voltunk a nagymamáméknál és felállítottuk a fát valamint elkezdtük a menüt tervezgetni. 24-én este már sütöttük a sütit, bár én szerintem többet vigyáztam Micah-ra a nagypapával mint sütöttem volna. Aznap este mindenki bevonult a szobájába, hogy nehogy meglássuk a Télapót amint a fa alá pakolja az ajándékokat. Persze én is voltam Télapó és kipakoltam mindenki számára az ajándékaimat. Aznap egész este Liammel Facetime-oztam. Annyira hiányzik, hogy az kimondhatatlan. Nehéz több napot távol lennem tőle, mert nagyon sok időt töltöttünk együtt az elmúlt időben és remélem a szünete alatt is sokat fogunk. Szerintem olyan éjfél körül köszönhettünk el egymástól, mivel már nagyon álmos voltam és szerettem volna lefeküdni aludni. Másnap reggel 11-kor keltem fel és egyből szaladtam le, mivel biztos voltam benne, hogy a többiek már fent vannak. Igazam is volt, mindenki lent várt csak rám.
-Boldog Karácsonyt mindenkinek!-öleltem magamhoz mindenkit.-Sajnálom, hogy eddig aludtam, csak sokáig voltam fent az este.
-Semmi gond drágám!-ölel meg Amy. Ő egy nagyon szexi fehérneműt kap tőlem, hogy a második kicsi baba is összejöjjön a bátyámmal. Chuck egy albumot kap a gyerekkori és mostani képeinkkel tele rakva. A kicsi Micah-nak játékot vettem, de mégis mi mást vehettem volna? A nagypapám egy szivargyűjteményt kap tőlem, ugyanis nagyon szeret szivarozni, a nagyim meg egy konyhai gépet mert imád főzni. Én a nagyszüleimtől egy képet kaptam, ami még nagyon régen kiskoromba készült és velük vagyok rajta és ezt egy gyönyörű képkeretbe rakták, Amytől és Chucktól pedig több könyvet is kaptam, hiszen imádok olvasni és több könyvet is említettem nekik Karácsony előtt amit szeretnék.
A reggelivel sajnos nem vártak meg, de mivel az ajándékozás kicsit elhúzódott máris ülhettünk le az ünnepi asztalhoz ebédelni. Még fel szaladtam a szobába átöltözni és rápillantottam a telefonomra. természetesen egy üzenet várt Liamtől. Egy kép róla amin az ágyban fekszik és csak a feje látszik, alatta pedig: Boldog Karácsonyt Szerelmem! <3 Este várunk majd! xx
Én is csináltam magamról egy képet, majd elküldtem és írtam neki hozzá: Boldog Karácsonyt Édesem! <3 Szeretlek xx

Átöltözésem után lementem és elfogyasztottuk a csodálatos ebédet, melyet mi lányok csináltunk tegnap este. A közös karácsonyi filmnézés sem maradhatott el, ahogy ezt kiskorunkba tettük, és olyan 2 körül elkezdtem pakolni, mivel fél 4-kor indult a vonaton és cirka 3 órás út várt rám egy bőrönddel úgyhogy át is öltöztem valami kényelmesebb ruhába és Chuck vitt ki a vonat állomásra. Nehezen váltam el a családomtól, de jó volt velük tölteni az ünnepnek ezt a részét. 

-Hugicám vigyázz magadra a vonaton!-adta ki az utasítást Chuck és magához ölelt. 

-Ne aggódj, te itt felraksz, ők ott levesznek. Nem történhet semmi rossz.-mosolygok rá és szorosan magamhoz ölelem.-Boldog Karácsonyt!-suttogom neki és két puszit adok az arcára, majd felszállok a vonatra. Nemsokára el is indul és az ablakból integetek Chucknak. Az időt zene hallgatással és twitterezéssel töltöm el, de egy idő után azt is megunom és csak bámulok kifelé az ablakon. Körülbelül fél hétkor érkezem meg a wolverhamptoni vonatállomásra, nagy nehezen leszedem az elég nehéz csomagom és a tömegben Liam-et keresem a szememmel. Az nem lehet, hogy nem jött el. Megígérte. Riadtan sétálok a tömegben és szomorú vagyok, hogy Liam talán elfelejtett.

-Hölgyem! Nem tudna egy kicsit lassabb lenni, mert így sose érem önt utól, hogy megcsókolhassam!?-szólal meg mögöttem valaki. Teszek egy 180 fokos fordulatot és Liam áll mögöttem ragyogó mosollyal. Sietősen odamegyek hozzá és a nyakába ugrok.

-Boldog Karácsonyt Szerelmem!-suttogja a fülembe én pedig még erősebben szorítom. 

-Boldog Karácsonyt Mackóm!-duruzsolom a nyakába, aztán odahajolok az arcához és megcsókolom. Nyelveink vad és ritmusos táncot járnak, ami mindkettőnkben felébreszti a vágyat. 

-Ezt jobb lenne a házban folytatni!-kacsint rám kaján vigyorral az arcán. 

-Akkor ebben egyetértünk!-nevetek fel és összefűzöm ujjainkat, majd megfogom a másik kezemmel a bőröndöm és így megyünk a kocsijához. 

-Na és milyen volt a nagyszüleidnél? Mesélj nekem valamit Édes!-mosolyog rám miközbe berakja a bőröndöm a csomagtartóba. 

-Iszonyú jó volt. Nagyon szeretem velük tölteni a Karácsonyt! Annyit ettem és nevettem. Szerintem híztam vagy 3 kilót!-nevetek és beszállunk a kocsiba.

-Akkor itt az ideje, még többet hízni. Anya kb. 100 fogásos menüt csinált a tesóimmal, úgyhogy mindet végig kell ennünk. És ajándékbontás szigorúan csak veled.-mosolyog és megfogja az egyik kezem majd beindítja a kocsit. 

-A nagyi küldött egy csomó sütit.-mosolygok és felé fordulok és nézem miközbe vezet. Látszik rajta, hogy koncentrál, mert egy kicsit ráncolja a homlokát és összeszorítja a száját. 

-Mindenképp megkóstoljuk!-mosolyog kedvesen és pár perc múlva leállította a kocsit a házuk előtt. Kivette a bőröndöm és csak ekkor tudtam jobban megfigyelni, hogy öltöny van rajta. 

-Nagyon jól nézel ki Mackó!-jegyzem meg mikor mellém ér és egy csókot nyomok a szájára. 

-Köszönöm! Örülök, hogy tetszem!-mosolyog aranyosan és hosszan csókol meg. Nemrég múlt el, hogy 2 éve együtt vagyunk és én ennek mérhetetlenül örülök. Az ajtó felé közeledünk, amit nyomban ki is tárnak előttünk. 

-Karen néni!-köszöntöm mosolyogva Liam anyukáját.-Boldog Karácsonyt kívánok! 

-Szerbusz Kedvesem! Én is neked!-mosolyog úgy ahogy mindig szokott, olyan kedvesen és megnyugtatóan. Adunk egymásnak két-két puszit, majd ő megölel engem s én azt viszonzom. Ezután Liam két nővére jelenik meg mögötte, mire őket is köszöntöm puszikkal és ölelésekkel. 

-Boldog Karácsonyt Nicola!-mondom neki mosolyogva miközben ölelem.-Boldog Karácsonyt neked is Ruth!-mosolygok rá is és megölelem. Mindketten viszonozták a jó kívánságot, miszerint legyen boldog karácsonyom. -Geoff bácsi!-nézek Liam apukájára vidáman, majd megöleljük egymást.

-Boldog Karácsonyt Anne!-mosolyog kedvesen. 

-Boldog Karácsonyt Geoff bácsi!-mosolygok rá és miután abbahagytam a családja üdvözlését Liam megfogta a derekam és maga mellé húzott.

-A vacsora mindjárt készen van, úgyhogy akár mehetünk is beljebb az asztalhoz.-mondja Karen néni.

-Nem gond, hogyha én átöltözök egy kicsit ünnepibb ruhába? Mert mindenki nagyon elegáns én pedig utcai ruhába vagyok.-mondom egy kicsit nevetve.

-Ugyan, dehogy menj csak nyugodtan.-mosolyog rám Karen néni, én pedig körbefordulok a bőröndömért, ami máris Liam kezei között van. 

-Viszem én.-kacsint rám és felmegyünk ketten a lépcsőn a régi szobájába. Amint beérünk lehúzom magamról a felsőmet, szétnyitom a bőröndöm és lehajolva kezdek benne keresgélni. Liam élesen szívja be a levegőt, amiről fogalmam sincs miért tette. 

-Mi az?-kérdem és felnézek rá, közben felegyenesedem és azt a piros kosztümöt veszem elő, amely az ebédnél is rajtam volt. 

-Nem húznád feljebb a melltartód?-kéri dünnyögve és feltűnően a mellkasom bámulja. 

-Úgyis leveszem.-nevetek és háttal fordulok neki, a kapcsolóhoz nyúlok, de addigra már két hideg kéz simul a hátamra és kapcsolja ki a melltartóm. A hideg érintésre megborzongok, a hideg kéz tulajdonosa pedig csókokat hint a vállamra és a nyakamra. Egyik helyen erősen meg is szívja, amitől nyögnöm kell és neki is dőlök. Liam előrenyúl és kigombolja a farmernadrágom majd lejjebb tolja és tudom hogy mire a nadrág a bokámig ér ő már guggol mögöttem. Szájával a bugyim vonala fölött csókolgat, én pedig minden érintésére megborzongok és fellobban bennem a vágy. Az egyik keze a fenekemre vándorol, majd a szája is követi, csókolgat és markol egyszerre.

-Öltözz fel Kicsim!-harap bele a fenekembe, amitől megugrom és zihálva nyúlok a vörös ruhámért, amelyet nagy nehezen sikerül felvennem, hiszen remeg a kezem egy kicsit és tudom, hogy Liam is figyeli minden mozdulatom.

-Gyönyörű vagy Szívem!-mosolyog rám, amikor szembefordulok vele. A keze a hajamhoz nyúl és lesimítja.-Egy kicsit összekócoltad!-vigyorog rám és közelebb lép, majd rászorítja a csodás ajkait a számra. Azokat a csodás ajkakat jobban szeretném,  most máshol érezni. 

-Mennünk kéne, már túl sokáig vagyunk fent.-mondom kuncogva és én is megcsókolom. 

-De nem bánnád, ha még egy kicsit tovább maradnánk igaz?-kacsint rám perverz mosollyal. 

-Szerintem te se!-vigyorgok rá és felhúzom magamra a magassarkúm, majd Liam kézen fog, megcsókol és leballagunk a konyhába. Az asztal gyönyörűen meg volt terítve, és Liam női családtagjai pakolták fel rá a különböző ételeket. 

-Megyek segítek nekik!-mondom Liamre nézve, egy puszit adok a szájára, majd elsietek segíteni.

-Mit tudok segíteni?-kérdezem mosolyogva.

-Köszönjük Drágám semmit. Menj csak ki nyugodtan és ülj le.-mondja udvariasan Karen néni.

-Ugyan már. Szeretnék segíteni!-mondom kedvesen. 

-Rendben. Akkor, ha azt a pulykát ki tudnád vinni megköszönném.-mosolyog rám. Megfogom a nagy pulykát és kiviszem az asztalra. Már vissza se kell mennem mivel Karen néni és a lányok is kijönnek a konyhából. Én helyet foglalok Liam mellett, két oldalunkra pedig a szülei ülnek az asztalfőkre, velünk szembe pedig a nővérei foglalnak helyet. Liam nyúlna, hogy szedjen magának enni, de az anyukája rácsap a kezére.

-Liam James Payne! Először a vendég szed!-pillant rám az anyukája.

-Tessenek nyugodtan szedni Karen néni!-mosolygok rájuk és Liam megint nyúl, hogy szedjen magának.

-Liam!-szól rá megint az anyukája. 

-De hát addig udvariaskodtok itt míg éhen halunk.-nyöszörög, mire mindenki felnevet.

-Anne kérlek szedj!-néz rám Ruth kedvesen és mostmár én nyúlok, hogy szedjek magamnak. Meg kell mondanom igazán éhes vagyok azóta, mióta beléptem a házba és megéreztem a kaja illatot. Szinte mindenből szedtem egy keveset a tányéromra, aztán megvártam míg mindenki szed, jó étvágyat kívántunk és kezdődhetett a falatozás. 

-Na és merre van a karácsonyfa?-kérdezem mosolyogva. 

-A nappaliban. Még ott nem voltál ezért nem láthattad.-néz rám Nicola.

-Óh értem.-mondom kedvesen.-Na és mekkora?-mosolygok. 

-Elég magas a.........-mondta Liam, de egy nagy hangzavar miatt nem tudta folytatni. 

-Mi volt ez?-kérdezi riadtan Karen néni. 

-A nappaliból jött.-mondja Liam. Szinte mindannyian egyszerre állunk fel és megyünk a nappaliba. A hatalmas fa eldőlve a padlón és Loki szagolgatja a tetejét.

-Loki! Mit csináltál?-kiált fel ingerülten Karen néni.

-Liam nem kötötted ki a fát?-fordul Geoff bácsi Liamhez.

-Öööö én nem. Sajnálom nem tudtam, hogy ez lesz.-motyogja sajnálkozva.

-Nem jobb lenne gyorsan felállítani, mielőtt Loki szétcincálja?-kérdezem aggódva. Erre aztán mindenki reagál és villámgyorsan a fa köré gyűlünk és nagy nehezen felállítjuk. 

-Na akkor fiam most ki fogod kötni.-mondja Geoff bácsi és az egyik fiókból elővesz egy köteg madzagot és Liam kezébe nyomja. 

-Drágám gyere vissza enni.-simítja meg Karen néni a hátam.

-Megvárom Liamet ha nem gond.-mosolygok rá kedvesen, ők visszamennek az étkezőbe, én pedig figyelem, ahogy Liam szótlanul és kissé ingerülten kiköti a fát. Miután végzett megállt mellett.

-Menjünk vissza enni!-mondja maga elé nézve.

-Mackó! Nincs semmi gond. Tudom, hogy ideges vagy, de mindenkivel megesik az ilyesmi.-mondom és megsimítom a felkarját majd odafordulok felé és megpuszilom az arcát. 

-De most dühösek rám!-mondja, mintha csak kisfiú lenne. 

-Csak kérj tőlük bocsánat.-suttogom a fülébe és egy lágy csókot adok neki.-Gyere már te morcos!-nevetek és megfogom a kezét majd magammal húzom be az ebédlőbe. Mihelyst leültünk Liam megszólalt:

-Én öm sajnálom, hogy elfelejtettem kikötni a fát. Hallgatnom kellett volna rád Apa.-mondja és közben a szüleire néz.

-Liam, kincsem nincsen semmi baj.-mosolyog rá az anyukája.-Az ilyen néha még a legjobb családokba is előfordul.-mondja nevetve Karen néni. Vacsorázás után, már mindenki ajándékozási lázban égett, a fa alatt pedig már minden ajándék fel volt sorakozva. Már csak nekem kellett felmennem Liam ajándékáért amely a bőröndöm legmélyén lapult. Egy saját kézzel készített naptárat kap, melyben a közös képeink vannak és az eredeti Batman ruha készítőjével megcsináltattam a màsolatát annak ami a filmben látható. A szülei és tesói ajándékait közösen vettük meg és adjuk is, azokat pedig ő hozta el a kocsijában. De amint láttam azok már ott sorakoztak a fa alatt. Lesiettem az emeletről a két becsomagolt ajándékkal a kezembe a nappaliba már szinte mindenki rám várt, én pedig gyorsan leraktam az ajándékokat, míg Liam nem figyelt. 

-Áh megjött Anne is. Akkor ki szeretné kezdeni?-kérdezi Karen néni mosolyogva.

-Mi kezdjük!-szól Nicola és a fához megy, majd a kezébe vesz két ajándékot, amit 2-en vettek Ruthtal a szüleiknek. Miután átadták nekik még visszamentek a fához megint két ajándékot vettek fel, amit már felém és a mellettem álló Liam felé hoztak. 

-Boldog Karácsonyt!-mondják mindketten nekünk és mindkettejüknek adunk két-két puszit.

-Anyu akkor ti jössztök!-mosolyog Liam, kiveszi az ajándékot a kezemből és lerakja a mellettünk lévő fotelba, majd átkarolja a derekam a karjával és megpuszilja a fejem. A szülei hozzánk jönnek először és átadják az ajándékaikat, amelyeket Liammel szintén lerakunk a fotelba, utána Liam tesóinak adják át azt amit kaptak. A sorban aztán, mi következünk. Először Karen néninek és Geoff bácsinak adjuk at amit vettünk, majd Nicolának és Ruthnak. Ezután én következek Liam ajándékaival. Egy aranyos csók kíséretében nyújtom át a naptárat és a ruhát neki majd Liam is a fához megy és elveszi az én ajándékaimat. Egy kicsikét ideges, amit látok a járásán és az arckifejezésén. Egy apró dobozt nyújt át először.  

-Azt szeretném, ha legelőször ezt bontanád ki.-mosolyog rám és megcsókol. Eleget téve a kérésének óvatosan felbontom a csomagolópapírt és egy sötétkék színű ékszerdoboz tárul a szemeim elé. 

-Csukd be a szemed kérlek!-mondja halkan Liam én pedig lehunyom a szemeim. Liam keze nyitja ki a dobozkát, és mikor kilesek a pilláim alól, ő ott térdel előttem, a dobozban pedig egy gyűrű van. A szívem egy pillanatra kihagy, mikor Liam idegesen elkezd beszélni:

-Anne Morrisson. Hozzám jössz feleségül?-kérdezi egy kicsit dadogva. Már az ájulás határán állok és nehezen tudok megállni a lábaimon. 

-É...én.....persze! Igen, igen.....100-szor is igen!-mondom hatalmas mosollyal és Liam is diadalmasan elmosolyodik majd felhúzza a bal gyűrűsujjamra a gyűrűt, aztán feláll én pedig egyből àtölelem a nyakát és megcsókolom. Erőteljesen húz magához és mikor elválunk csak egy pillanatra, mindketten elmosolyodunk és aztán újból összeforrnak ajkaink. Nehéz megállítani magunkat, de a szülei is a szobában vannak így egy kis idő múlva elváltunk egymástól, de a keze továbbra is rajtam pihent és én sem engedtem el őt, még akkor se mikor a szülei és a tesói gratuláltak nekünk. A következő percekben mindenki bontogatni kezdte az ajándékait, én Liam ölében foglaltam helyet, mert a fotelba nem fértünk volna el ketten és fél testemmel felé fordultam majd átöleltem. 

-Annyira  annyira de annyira szeretlek!-döntöm a homlokom az övének. 

-Én is annyira de nagyon szeretlek!-mondja mosolyogva és megcsókol. 

-Ez hihetetlen! A mennyasszonyod vagyok!-mondom miután elváltunk és a  mosolyom szétterül az egész arcomon, miközben a gyűrűre nézek. 

-Az vagy! Nyugodtan elhiheted!-mosolyog rám és megpuszilja az orrom. Kezembe veszem Liam másik ajándékát és lassan megszabadítom a csomagolópapírtól. 

-Hűűűű!-hagyja el csodálkozva a szám mikor a kezembe fogom Gisele Bündchen könyvét, amely nemrég jelent meg és azóta vágytam rá, de sajna csak 1000 példány volt belőle és nem sikerült felkerülnöm a listára.

-Köszönöm Bébi!-mosolygok rá hálásan és megcsókolom. Liam lassan nyitja ki az ajándékát és mikor meglátja tátva marad a szája. 

-Ez.....ez.....-néz rám elképedve. 

-Nem az eredeti egy másolat, de attól aki csinálta az eredetit.-mosolygok rá. 

-Azta.-szólal meg egy kis idő múlva. Én tovább bontogatom az ajándékokat és csak nevetek a reakcióján. Az anyukájáéktól egy cuki kezes lábas pizsit kaptam, de miután Liam is kibontotta a sajátját rájöttünk, hogy ez egy egyenpizsi kettőnknek. 

-Ez nagyon cuki!-nevetek fel és megpuszilom Liam arcát, aki szintén nevet. A tesóitól egy ajándékcsomagot kaptam, amibe egy elég drága parfüm volt. Ajándékbontás után mindenki visszavonult a szobájába és mi is így tettünk. Az ágyon fekve nézegettem a gyűrűm míg Liam hozott fel inni és sütit. Mikor visszaért lerakta a cuccokat az éjjeliszekrényére és lefeküdt mellém az ágyra és a fejét a hasamra tette.

-Honnan tudtad a gyűrűméretem?-nézek rá kíváncsian.

-Felpróbáltam az egyik gyűrűd!-nevet fel és felhajtja a pólóm majd egy csókot ad a hasamra.

-El kéne mennem zuhanyozni.-mosolygok rá és beletúrok a hajába.

-Menj csak, viszek be neked egy törölközőt!-mosolyog rám, majd odahajol hozzám és megcsókol.

-Nem gond ha leveszem a gyűrűt? Még véletlenül se szeretném ha beleesne a lefolyóba.-mosolygok rá, megcsókolom és lehúzom az ujjamról a gyűrűt, lerakom az éjjeliszekrényre majd felállok és kiveszem a cuccaim a bőröndből és a fürdőbe megyek. Levetkőzöm és már a zuhany alatt állok, mikor Liam behozza a törölközőt. 

-Rakd csak le!-szólok ki neki. Hallom ahogy lerakja nem messze a zuhanyzótól, viszont az ajtót nem hallom záródni, így arra következtetek, hogy nem ment ki, de a zár kattan. Elhúzza a zuhanyfüggönyt és belép mellém a zuhanyzóba, majd megfogja a derekam és magához húz, fejét pedig a nyakamba temeti és azt szívogatja. Ágyékát nekem nyomja és keze feljebb csúszik a melleimre. Hátra döntöm a fejem a vállára, míg ő masszírozza a melleim és édes csókokat ad a nyakamra és a vállamra. Akaratlanul is egy nyögés szökik ki a számon, ezért beharapom ajkaim és halkan hümmögök.

-Ügyes lány vagy Bébi, csak egy kicsit halkabban.-suttogja mély hangon és tovább folytatja a kényeztetésem, de nem sokáig hagyom neki, hogy irányítson így szembe fordulok vele és megcsókolom. Kezeim végig vezetem a felső testén, néhányszor végig simítok a hasán majd levezetem a kezem és rámarkolok a farkára. Elkezdem lassan simogatni, közben a nyakát csókolgatom és egy helyen olyannyira meg is szívom, hogy piroslani kezd Liam nyaka, de őszintén szólva büszke vagyok magamra. Liam kezei sem tétlenkednek, míg én vele játszadozom, mert ő is elkezdi simogatni a középpontomat, mi több az egyik ujját belém is csúsztatja. Nekem se kell több elkezdem húzogatni a kezem rajta, de már így is áll a kicsike. 

-Nem akarom, hogy egymás ujjaitól menjünk el!-nyög a fülembe, mire én erőtlenül bólintok, mert már nem tudok összpontosítani csak rá és az ujjaira. De hirtelen megszűnik ez a gyönyörű érzés és a jelenlétét sem érzem magam előtt, mert eltűnik, de pár másodperc múlva úgy tér vissza, hogy már az óvszer is rajta van. A falhoz szorítom a hátam, míg ő kicsit megemel, hogy belém csúszhasson. Amint rajta vagyok egy megkönnyebbült nyögés szalad ki ajkaim közül. Az ujjai a csípőmbe vájnak, ahogy rásegít a mozgásomra. Mindketten megpróbáljuk halkabbra venni a hangunkat, de nem igazán sikerül egyikünknek sem. Orgazmuskor Liam a hangját nyakamba fojtja el és ujjaival még jobban szorítja a csípőm én pedig végigszántok körmeimmel a hátán és a vállába harapok. Elernyedve tesz le a földre, majd magához húz és megcsókol. 

-Kár lett volna kimennem miután leraktam a kendőt.-mondja mosolyogva én pedig nekidőlök.

-Igen. Nagy kár lett volna.-nézek rá szintén mosolyogva. Gyorsan lezuhanyozok, aztán én kilépek a zuhany alól és megtörölközök míg Liam még bent áll, utána a mosdókagylónak dőlve várom. Fáradt vagyok és a szemeim lecsukódnak, de hirtelen a lábam már nincs a földön és megijedek ezért kinyitom a szemeim.

-Nyugi! Csak beviszlek a szobába!-mosolyog le rám Liam és az ölében fog mennyasszony stílusban, a szobába érve óvatosan lerak az ágy szélére és a bőröndömből keresi elő a pizsamám. 

-Azt akarom felvenni és te is azt vedd fel!-mutatok arra amit az anyukájáéltól kaptunk, érte nyúlok, ledobom magamról a kendőt és belebújok a kezes-lábas pizsibe majd végigfekszem az ágyon a gyűrűért nyúlok és viszahúzom az ujjamra. Miután odafekszik mellém egy lassú csókot váltunk, ő pedig megfogja a kezem amin a gyűrű van. Úgy gondoltam ideje lenne boldog karácsonyt kívánni a rajongóknak, ezért közelebb bújtam hozzá és úgy fényképeztem le magunkat, hogy a derekunktól látszunk, tehát így még a karjaink is benne voltak. A képhez ezt írtam: X-mas pjs. Merry Christmas everyone! <3 (Karácsonyi pizsik. Boldog Karácsonyt mindenkinek! <3) 

Holnapra a szemfülesebb rajongók valószínűleg kiszúrják a jegygyűrűm és mindeni erről fog csámcsogni. De nem zavar. Most hihetetlenül boldog vagyok és csak ez számít. Liam közben bealudt mellettem, így én is leraktam a telefonom, bebújtam mellé a takaró alá és odabújtam a testéhez.

-Szeretlek Mackóm!-suttogom és egy óvatos csókot nyomok az orrára. Elmosolyodik és átölel a karjával.

-Szeretlek Törpim!-dünnyögi álmosan és a száját a homlokomra szorítja, majd így alszunk el, egymás ölelésébe burkolózva, mint mennyasszony és vőlegény.

~21.rész~

1 évvel később:
Sok minden történt 1 év alatt. Zayn kilépett. Ez fájt eddig a legjobban. De aztán jött Eleanor és Louis szakítása majd felröppentek a pletykák miszerint Louis apa lesz, amelyek igazak. Aztán Perrie és Zayn kapcsolatának is vége lett.
Őszintén sajnálom a fandomot. Ha ezt az évet kibírják díjat kéne nekik adni. A banda viszont egyre erősebb lesz. Kész van az 5. albumuk. A Drag Me Down hihetetlenül jó szám lett. És ahogy látom a fanok is nagyon megszerették. Az este Lottie szülinapi partiját tartottuk. Örült neki, hogy csináltunk neki egy partit. A buli után mikor visszaértünk a hotelbe Liam szinte azonnal elaludt. Megértem hiszen őt is megviselik a dolgok. Én viszont nem tudok aludni. Túl sok információ érte ma az agyam és egyre csak azon kattogok, hogy Louissal és Zaynnel mi a fene történt. Hirtelen felállok az ágyból és az erkély felé veszem az irányt. Perpillanat nem érdekel, hogy hangosan vagy halkan nyitom-e ki, csak az hogy kimenjek. Szétnézek magam körül és látom, hogy nem csak én ülök kint az erkélyen. Hanem Harry is. Nos azt elfelejtettem említeni, hogy Harry és Sam csak barátság extrákkal kapcsolatot folytattak így különváltak útjaik, de még mindig barátok. 

-Harry!-szólítom meg a másik erkélyen lévő fiút, aki álmosan felnéz rám és nagyokat pislog.

-Szia Anne!-mosolyog kedvesen-Még nem alszol?-néz rám kérdőn, én pedig nemlegesen rázom a fejem.

-Akarsz beszélgetni?-nézek rá reménykedve. Szükségem van egy beszélgetésre, mert úgy érzem az agyam mindjárt szétrobban. 

-Persze. Gyere át.-mosolyog melegen, mire én bemegyek halkan kinyitom a szoba ajtót és átsurranok Harryhez, aki már nyitva hagyta nekem az ajtót. 

-Mi újság?-mosolygok rá és leülök a kanapéra.

-Miért nem alszol még?-kérdez vissza.

-Nem tudok. Liam horkol.-húzom fel az orrom. 

-Ez eddig sose zavart téged. Ki vele.-löki meg az oldalam játékosan.

-Csak a mai dolgokon gondolkozok. Nehéz elképzelni ezt az egészet miszerint Louis apa lesz.-nézek rá.

-Nos igen. Elég érdekes lesz. Nem hinném, hogy készen áll az apaságra. De ha kész volt arra, hogy megcsinálja, akkor arra is készen kell lennie, hogy felnevelje.-néz engem. 

-Szomorú vagy?-nézem őt.

-Nem. Miért lennék szomorú?-néz rám értetlenül.

-Nem tudom. Kicsit olyan mintha szomorú lennél.-nézem őt.

-Én csak a rajongóinkat sajnálom. Szerintem úgy gondolják ez a banda vége lesz. Mintha közelednénk hozzá. Ez az év még tartogat meglepetéseket szerintem.-néz engem. 

-Talán nem is kicsiket.-sóhajtok egy nagyot és beletúrok a hajamba. 

-Zayn-ról és Perrie-ről hallottál?-néz rám, aztán a körmét rágja.

-Óh igen. Zayn felbontotta a jegyességet. Azt olvastam, hogy azért mert mindent újra akart kezdeni.-mondom halkan. 

-De azért ennyire mindent?-túr bele a hajába fájdalmasan.

-2 éve voltak jegyesek. Zayn egy elég drasztikus döntést hozott szerintem. 

-Tény, hogy az az zene, amit mi csinálunk nem az ő stílusa. És ezért is ment el. De Perrie mindig mellette volt.-dobol a lábával a földön.

-Láttam egy interjút a Little Mix-szel, amiben Perrie megerősíti az egészet. Azt hittem ott helyben elsírja magát. Ennyi idő után nehéz lehet. Főleg, hogy a barátnőjet most jegyezték el.-rágom a szám, aztán ásítok egy nagyot.

-Most már menj aludni.-mosolyog rám kedvesen Harry.

-Nem.-mondom határozottan.

-Miért?-néz engem.

-Harry ilyen közel állok az ideg összeroppanáshoz. Beszélnem kell valakivel mert megőrülök.-nézem őt és közben mutatom, hogy már csak egy picike hiányzik ahhoz, hogy összetörjek. 

-Akkor itt nem csak arról van szó, ami ma történt.-suttogja.

-Nem tudok kimenni úgy az utcára, hogy ne nyomnának a képembe minimum 5 kamerát. Nem tudok Liam mellett menni az utcán mert lohol előre, hogy minél gyorsabban beérjünk valami helyre. Nem bírom, hogy az életünk a nyilvánosság előtt zajlik. Ha elmegyek egy barátnőmmel sütizni nem azt akarom, hogy kintről minket fényképezzenek a fotósok. Ha kimegyünk Liam-mel csak úgy vásárolni akkor nem akarom, hogy minden 5. percben a rajongók 20-asával támadjanak le minket. Én csak azt szeretném, ha egy kevés időre normális életet élhetnék.-meredek magam elé.

-Jól esne nektek egy kis szünet nem gondolod?-simítja meg a vállam.

-Nem, mert nem köztünk vannak a gondok. Teljes szívemből szeretem Liam-et. Tényleg soha senkit nem szerettem ennyire. Nem akarok külön lenni tőle, de már nem bírom.-sóhajtok.

-Akkor csak menj haza egy kicsit Chuck-hoz meg Amy-hez. Liam meg fogja érteni.-mosolyodik el kedvesen. 

-Gondolod?-nézek rá.

-Persze, csak beszélj vele erről az egészről.-ölel át biztatóan. 

-Miért nem mentél pszichológusnak?-nevetem el magam halkan. 

-Készültem. De az élet közbeszólt.-nevet.-Na jó most már tényleg menj aludni, mert én is álmos vagyok.-nevet.

-Jó éjt!-mosolygok rá és megölelem.-Óh és köszi, hogy meghallgattál.-mosolygok rá és sétálok kifelé a szobából.

-Nagyon szívesen. Máskor is.-mosolyog rám.-Jó éjszakát!-mosolyog és bezárom az ajtaját amint kiértem. Visszasétálok a mi szobánkhoz. Liam édesen durmol még mindig, de véletlenül belerúgok a bőröndömbe és halkan szitkozódok, amire felkel.

-Anne?-néz fel álmosan.-Minden rendben?-kérdezi aggódva.

-Persze Mackó. Feküdj vissza nyugodtan aludni.-mosolyog rá és odabotorkálok a nagy márványpulthoz, gyorsan töltök magamnak vizet, aztán megiszom és az ágyhoz sántikálok.

-Hol voltál?-kérdezi mikor bebújok mellé és megpuszilom az arcát.

-Harry-vel beszélgettem.-mosolygok rá kedvesen.

-Miről?-fordul felé kíváncsian. 

-A mai dolgokról. Louis apasági dolgairól, meg arról, hogy Zayn és Perrie szétmentek.-nézem őt.

-Micsoda?-néz rám meglepődve.

-Jól hallottad. Zayn felbontotta az jegyességet.-mondom halkan és odabújok hozzá.

-Óh Istenem. Mind megőrültek.-suttogja és rám néz majd megpuszilja a homlokom.-Akarsz beszélni a tegnapi fotós dologról?-néz engem félve.

-Nem.-mondom bizonytalanul.
-Kicsim.-szólít halkan és odabújik a nyakamhoz.-Láttam rajtad, hogy nem bírtad.-néz engem.
-Nem Liam, én csak.....-suttogom.-Nem szeretem nyilvánosság előtt élni az életem. Nem csak a fotósok idegesítenek. Mert már megszoktam, hogy nem tudok anélkül kilépni az utcára, hogy 5 ember ne lenne a nyomomba. De azt nehéz megszokni, hogy bárhová megyünk ketten a rajongók letámadnak minket és általában én vagyok az, aki lefotóz titeket. De nekem ez tök okés.-sóhajtok és háttal fordulok neki, hogy ne lássa az arcom, amin egy könnycsepp gördül végig. Bazdmeg Payne. Mindig kihozod belőlem a sírást. 

-Én, sajnálom, ne......-folytatta volna, de közbe szóltam.

-Ne kérj bocsánatot az álmaid miatt! Tudom, hogy imádsz énekelni és imádod a rajongókat. Ezért pedig nem kell bocsánatot kérned. Ők is imádnak téged.-mondom és elmosolyodom. Néha azt kívánja, bárcsak ne lenne híres, de tudom, hogy nem gondolja komolyan. Mert nagyon szereti ezt csinálni és meg kell mondani, hogy nagyon jó benne.  

-Na és te?-kérdezi, odabújik hozzám és a nyakamba mosolyog.

-Mi én?-kérdem zavartan. 

-Te imádsz?-kérdezi bizonytalanul.

-Szerinted?-nevetek fel hitetlenül és szembe fordulok vele.-Persze, hogy imádlak.-mosolygok rá és megcsókolom.-Imádom nézni mikor a színpadon vagy. Felszabadult vagy olyankor és őszinte szeretettel énekelsz. Nem tudnálak elképzelni máshol.-mosolygok rá.

-Én pedig nem is szeretnék máshol lenni.-néz engem és hátrasimítja a barna tincseimet. Igen váltottam. Szőkéből barna. Őszintén megmondva imádom! Nem az a nagyon sötét barna inkább csak szőkés barna, de hihetetlen. Liamnek volt némi nyügje vele az elején, nehezen ismert fel a tömegbe és ilyenek. De azóta, nagyon megszerette. 

-Már csak pár koncert, egy klipforgatás és utána egy aprócska szünet.-mosolyog rám kedvesen és megcsókol. 

-Akkor hazamegyünk?-csillan fel a szemem. Már több hónapja nem jártam otthon, a kiskutyám már hatalmas és Chuck-ot sem láttam ezer éve. Ami pedig őket illeti. Nos keresztanyai örömök elé nézek. Az összeköltözés után öt hónappal derült ki, hogy Amy kisbabát vár. Már nagyon izgatottak mivel két hónap múlva érkezik a csöppség. De nem mondták el nekünk, hogy fiú vagy lány lesz-e úgyhogy nehezen tudok vásárolni ajándékot neki. 

-Igen hazamegyünk Édes!-mosolyog rám izgatottan. Tudom, hogy már neki is hiányoznak a szülei.-De Louis-nak lesz egy jótékonysági bálja! Azon részt kell vennünk. Vagy ha te nem szeretnél nem muszáj!-mosolyog kedvesen, én pedig megpuszilom az orrát.

-Szeretnék!-mosolygok aranyosan és kapok tőle egy hosszú csókot. Másnap utaztunk Houston-ba a NASA-hoz, ahol a klippet fogják forgatni a srácok. A houstoni időjárás kissé meleg. A forgatáson nem vagyok ott, mivel Lottie-val vigyázunk Lux-ra egész nap és éjszaka is. Reggel arra ébredtem, hogy Liam mocorog mellettem és horkol is egy kicsit. Hogy kerültem én a mi szobánkba? Hiszen tegnap Lou szobájában aludtam el. Nagyot ásítva bújok ki az ágyból, de rögtön orra is bukom Liam ruháiban. A földre érve fájdalmasan kiáltok fel, ezzel felkeltve az alvó medvét.

-Kéne egy kis segítség.-nyöszörgök.

-Hol vagy Édes?-kérdezi zavartan. 

-Itt a földön.-nyújtom fel a kezem és integetni kezdek. Hallom ahogy felpattan az ágyról és azonnal a segítségemre siet. A felállas nem túl könnyű, mivel mindketten majd összeesünk a fáradságtól.

-Jaj kérlek ne haragudj! Fogalman sem volt hol vagyok, az éjszaka, csak ledobtam magamról gyorsan a ruhát. Jól vagy?-néz aggódva.

-Nincs semmi baj és igen jól vagyok.-mosolyodok el álmosan és inkább visszatámolygok az ágyhoz.

-Fáj valamid?-néz és visszafekszik mellém.

-Nem.-rázom a fejem.-Most pedig aludj!-tapasztom a kezem a szájára és halkan csittegek neki.

-Mit szívtál Bébi?-nevet halkan miután elveszem a kezem a szájáról.

-Liam James Payne natural parfümöt.-mondom komolyan, de egy kis vigyor ott játszik a szám sarkába. 

-Azt minden nap szívod. Már megszokhattad volna.-nevet hangosan. 

-Nem igazán lehet megszokni Maci!-vigyorgok rá, ő pedig az ölébe húz mire sikkantok egy kicsit.-Hagyj aludni Payne!-dőlök a mellkasára és belefúrom az arcom a mellszőrébe.

-Mit csinálsz?-kérdezi nevetve.

-Nem gondolod, hogy ettől meg kéne szabadulnod?-dünnyögöm a mellkasába és meghúzom az egyik mellszőrét.

-Nem. Ez tesz férfiassá.-mondja komolyan.

-Szerintem meg az tesz férfiassá.-utalok a nemi szervére és hangosan felröhögök.

-Igen az is!-nevet velem együtt és egy puszit nyom a fejem búbjára. Nem is tudom hol lennék nélküle. A szeretete a legjobb amit nekem adhat. Tudom, hogy mostanába nem vagyok vele annyitt, mint tavaly, mert a karrierem ível felfelé és fotózásokra meg divatbemutatókra járok, de most épp a nyári szabadságomat élvezem, úgyhogy kiélvezek minden pillanatot vele. Örülnék, ha el tudnánk menni nyaralni, de nehéz mert ez csak egy 10 napos szünet lesz és elég szoros az időbeosztásuk. Másnap már repültünk is Baltimore-ba, ahol a fiúk megcsinálták a koncertet és mentünk Washingtonba mindannyian. Igazából nem is tudom oda miért mentünk, de aztán hazamentünk. Aznap volt Louis jótékonysági bálja, tehát alig volt időm elmenni fodrászhoz és még a ruhámat se választottam ki. Ott álltam a mostmár közös lakásunk, közös hálószobájának a közepén egy szál törölközőben és fogalmam sem volt mit vegyek fel. Mivel nem akartam a figyelmet elvenni a kis hercegnőkről akik a bálon lesznek így úgy döntöttem egy egyszerű fekete estélyit veszek fel: 

Liam már menet kész volt és csak rám várt, bár még volt 1 óránk odaérni.Először a benti nagy tükörnél kisminkeltem magam, de csak szolidan, egy kicsit füstösre festettem a szemem, majd felvettem a ruhát. Szerencse, hogy Liam egész végig a szobában tartózkodott, így nem kellett lemennem és megkérnem, hogy húzza fel a cipzárt. 

-Nagyon szép ez a ruha.-mosolyog rám miközben húzza felfelé, de mit ne mondjak elég lassan csinálja, szinte már erotikusan. 

-Tetszik?-mosolygok rá és az alját birizgálom.

-Igen, nagyon csinos vagy!-mosolyog kedvesen és miután végzett szembe fordít magával és ajkaimnak esik. Szenvedélyesen csókol, próbálja magát tűrtőztetni, de mivel megtagadom tőle a nyelvemet kénytelen beleharapni ajkamba. Csinált már ilyet, de most sokkal másabb érzés volt. Régebben lágyabban csinálta, de most keményen beleharapott. Fájt, de kellemesen. Mivel ezek után sem nyitom ki a szám kénytelenek vagyunk elválni. Úgy gondolom, ha ő elintézte a szám, én elintézem a nyakát. Félrehajtom ingjének gallérját és nyakára tapadok, apró csókokkal halmozom el, mire hirtelen olyan erősen szívom meg amennyire csak tudom. Élesen szívja be a levegőt és hangosan fújja ki, mikor leválok a nyakáról. 

-Jól elintéztél.-zihálja és megint megcsókol. 

-Csak úgy, ahogyan te engem.-súgom ajkaira és visszacsókolom. Fájdalmasan, de muszáj elválnom tőle, mert nemsokára indulnunk kell. A számra ajakápolót kenek, hogy ne száradjon ki és fényt is adjon neki, majd Liam felé cuppogok. 

-Mit csinálsz?-kérdezi nevetve és engem néz. Előre vesz egy begöndörített tincset a hajamból és játszani kezd vele. 

-Egyenletesre kenem az ajakápolót a számon.-nevetek. 

-Mindened megvan?-mosolyog rám, én pedig hozzá hajolok és egy hosszú csókot nyomok a szájára. 

-Mindenem!-mutatom fel a táskám. Zsepi, telefon, egy kis pénz, egy pár smink cucc, ha javításra szorul a make-upom. 

-Akkor indulunk!-mosolyog rám és ő is megcsókol, közben kézen fog, majd elkezd húzni a lift felé. Átköltöztünk egy társas házba, egy egész emelet a miénk, úgyhogy nem panaszkodhatunk. Gyönyörű bútorom és kilátás. A lift megérkezik mialatt én húzom a cipőm, aztán úgy döntök, hogy inkább a liftben húzok cipőt. Fekete magassarkú csak az összhang kedvéért. Az alattunk lévő emeleten megáll a lift és beszáll a milliárdos apuka, szintén milliárdos lánya. Képzelhetitek. D kosaras mellek, póthaj, Ferrari és egy kis öleb. Mintha egy Paris Hilton öribarit kerestetik show-ból lépett volna ki. 

-Szia Liam!-köszön nyávogós hangon. Hahó én is itt vagyok. 

-Szia Chelsea!-köszönök neki fennhangon és próbálom egy kicsit kiljebb tolni a melleim. Esélytelen, mivel az övé full műanyag.

-Szia Anne!-morog az orra alatt. 

-Szia Chelsea!-köszön vissza Liam bájosan. Igen, ő próbál jó kapcsolatot kialakítani vele. Na én aztán nem.

-Hová mentek?-rebbegteti a műszempilláit. 

-Jótékonysági bálra.-mondom neki és próbálok bájosan mosolyogni, de eléggé vicsorgás-féle lett.

-Hát akkor jó adakozást nektek!-köszön el végre, mivel a lift a földszintre ért. Liammel mi a garázaba megyünk, úgyhogy még megyünk egy szintet. 

-Te hallottál már olyat, hogy jó adakozást?-nézek Liam-re értetlenül.

-Ööö nem még egyszer sem.-mosolyog kedvesen. -Lehetnél egy kicsit aranyosabb vele.-mondja dorgálva.

-Ez olyan mintha azt mondanád a madárnak, hogy egyen kenyeret. Csak ártanál vele neki.-mondom bölcsen. -Nem leszek aranyosabb. Láttad már, hogy rebbegteti a pilláit feléd. Na és azok a műmellek. Hányas melltartót hord? 2D kosarast?-kérdezem hüledezve. 

-Azért te sem panaszkodhatsz!-mosolyog rám kajánul.

-Liam!-bököm oldalba a könyökömmel. 

-Komolyan mondom. Nekem a tieid jobban tetszenek, mint az övéi valaha is fognak!-mosolyog rám megnyugtatóan és kiszállunk a liftből és a kocsijához sétálunk.

-Tényleg?-nézek rá nagy szemekkel.

-Igen tényleg! Nem vetted még eddig észre?-mosolyog rám édesen én pedig a kocsinak döntöm és megcsókolom, egy kicsit megmarkolom az ingét. 

-Azért a ruháinkat, ne gyűrd össze.-kuncog aranyosan, majd ő megcsókol újra. Mikor elváltunk még egy gyors puszit nyomtam a szájára, ő meg közben kinyitotta nekem a kocsiajtót. 

-Hölgyem!-vigyorog rám, és a derekam fogja, segít beszállni, majd megkerüli a kocsiját és beszáll a vezetőülésbe. 

-Indulhatunk?-mosolyog rám és odahajolok hozzá majd egy puszit nyomok az arcára.

-Ühüm.-hümmögök mosolyogva majd hátradőlök a kocsiban. Nagyon kényelmes kocsi, olyan mint Batman-é. Hatalmas Batman fan lett, úgyhogy meg is értem miért vette meg ezt a kocsit. Eddig csak egyszer engedte meg, hogy vezessem. Egyszer! A fiúk meg a hülye kocsijaik. Az én kocsim is itt áll a garázsban, elég ritkán megyek vele bárhová is. Mióta megvan a jogsim alig vagyok itthon.

-Na és hol lesz ez az egész?-kérdezem tőle mosolyogva, közben a telefonom birizgálom. 

-A Természetrajzi Múzeumba.-mosolyog és az utat figyeli.

-Úh ott már jártam, az nagyon szép kívülről meg belülről is.-mosolygok izgatottan. A Snapchat-et nézem meg először, Fizzy küldött nekem egy videót, amiben az egész nagy terem látszik, ahol a bál lesz megtartva. Amy is küldött nekem egy képet az én édes kiskutyámról, aki már nem is olyan kicsi. Chuck pedig egy szintén nagyon aranyos képet küldött, amin Amy gömbölyű hasát puszilja meg. Az utóbbi kettőt le is screenshot-oltam.

-Mit csinálsz?-érdeklődik Liam.

-A Snapchat-em néztem.-mosolygok rá. Liam-nek meg kellett állnia egy lámpánál, így gyorsan csináltam magunkról egy képet és ez írtam hozzá:"On the road again <3". Kiraktam My Story-ba és elküldtem szinte mindenkinek, aki fel volt nekem véve. Körülbelül 10 perc múlva meg is érkeztünk a helyszínre.A vendégeket akkor engedték be, mi pedig a mélygarázsba mentünk, ahol Louis és Felicité várt ránk. Liam segített kiszállni a kocsiból és míg ő bezárta a kocsit én köszöntem Fizzy-nek.

-Szia Fizzy!-mosolygok rá és megölelem, amit ő viszonoz és két-két puszit nyomunk egymás arcára.-Nagyon csinos vagy!-dicsérem meg a ruháját.

-Te sem panaszkodhatsz!-mosolyog rám és aranyosan felnevet, majd Liam átveszi a helyem és köszön neki.

-Tommo!-köszöntöm Louis-t és egy nagy ölelést adok neki.

-Anney!-mosolyog rám és viszonozza az ölelésem.-Nagyon csinos vagy!-mosolyog rám.

-Köszi! Te pedig nagyon fess!-mosolygok, Louis, pedig felnevet a szóhasználatomon.

-Szeretnél velünk jönni, vagy inkább Fizz-el mész hátul?-mosolyog kedvesen Louis.

-Inkább hátul megyek.-mosolygok rájuk, Liam-mel elköszönünk egymástól egy csókkal, pillanatokkal később pedig már egy gyönyörűen feldíszített teremben találtam magam, sok kis hercegnővel és herceggel, akik nevetgéltek, visítoztak és futkorásztak. Fél óra múlva megjelent Louis és Liam is a teremben, megkértek mindenkit, hogy foglaljanak helyet, én pedig megkerestem a helyem, ami Louis asztalánál volt közvetlenül Liam mellett, aki már várt rám. Mikor odaértem hozzá átkarolta a derekam és egy puszit adott az arcomra.

-Ne haragudj, de ismerlek én?-nézek rá meglepetten és játékosan.

-Nagyon is jól ismersz.-vigyorog rám és mindketten helyet foglalunk, majd Louis beszédét hallgatjuk, utána pedig az anyukája beszél. Utána elkezdődik a vacsora. Az egész este nagyon nagyon jól telt, sok kislánnyal és kisfiúval készítettünk képet és természetesen a tündér arcú Liam-mel is kellett egy kép. Ami pedig a legjobb hihetetlenül sok pénz gyűlt össze az alapítványnak, amihez Liam is nagyban hozzájárult. Éjfél után értünk haza, mert beugrottunk Vaníliáért Amy-hez és Chuck-hoz. A kutyám nagyon örült nekünk, gyakorlatilag felborított minket. Muszáj volt az ölemben fognom a kutyát mivel Liam nem engedte meg, hogy a bőrülésre rakjam.

-Ugye tudod, hogy az én ruhám többe kerül, mint a bőrülésed?-nézek rá miután a garázsban kiengedtem először Vaníliát az ölemből majd én is kiszálltam.

-Lehet.-nevet aranyosan. 

-Ez nem vicces.- nézek rá komolyan majd elnevetem magam.-Vanília!-hívom magamhoz a kutyát, aki egyből odaszalad hozzám és megsimogatom, majd beszállunk vele a liftbe. Megfogom a nyakörvét, ha véletlenül bárhol is kinyílik a lift ne kezdjen el kifelé szaladni. Hála Istennek egyszer sem nyílt ki a lift csakis a mi szintünkön, amiért hálás voltam. Amikor elengedtem a nyakörvét rögtön szaladt a házba, mi pedig követtük kézen fogva. 

-Nagyon jó volt ez az este. A gyerekek hihetetlenek voltak. Egyszerűen már abból erőt lehet nyerni, hogy rájuk nézel, mert annyira erősek. Annyira élni akarnak.-nézem Liam-et és leszedem magamról a cipőt, majd a vállára hajtom a fejem és úgy sétálunk a kanapéhoz.

-Igen. Mi igazából nem is nagyon tudjuk, mi az az erősség, mert még nem tapasztaltunk halál közeli élményt. De ők aztán tudják, mi az, hogy erős.-mondta és átölelte a derekam. 

-Te is tudod!-mondom és ránézek majd leülünk a kanapéra és odabújok hozzá.

-Nem, nem igazán.-mondja csendesen.

-De igen Szerelmem, hiszen koraszülött voltál, neked is küzdened kellett az életért.-nézem őt nagy szemekkel és leveszem róla a zakóját, majd a kanapéra terítem.-Ráadásul a veséd miatt is problémáid voltak.-simítom meg az arcát és megpuszilom az orrát.-Lassan két éve vagyunk együtt Liam mindent tudok rólad.-mosolygok rá.

-Tisztában vagyok vele.-dörmögi. 

-Csak nem megbántottalak?-kérdezem ijedten.

-Nem, ugyan, dehogy.-néz rám és megpuszilja a szám, én pedig a kezem a mellkasára vezetem és elkezdem kigombolni az ingét.

-Most pedig menj el szépen zuhanyozni.-mosolygok és leveszem róla az inget is. 

-Egyedül?-néz rám meglepődve.

-Szeretnéd, ha veled mennék?-kérdezem lágyan és megsimítom az arcát.

-Ezt komolyan kérdezed?-neveti el magát.

-Ühüm.-bólogatok.

-Igen, nagyon szeretném.-áll fel és magával húz engem is.

-Várj az inged!-nyúlok érte és magunkkal viszem a fürdőbe, majd a szennyes közé dobom. 

-Segíts levenni!-utalok a ruhámra és háttal állok neki és elveszem onnan a hajam, mikor lehúzta leesett rólam a ruha, én pedig kiléptem belőle, míg Liam szintén vetkőzött lefelé.

-Még mindig le vagyok nyűgözve, ha fehérneműbe vagy előttem.-ölel át és megpuszilja a nyakam miközben én felfogom a hajam. 

-Hidd el én is le vagyok nyűgözve tőled.-futtatom végig a tekintetem a tökéletesen testén majd egy csókot nyomok az anyajegyére, ami a nyakán van. Liam mindeközben a hátamra simítja a kezét és kikapcsolja a melltartóm, aminek a pántjai lehullanak a vállamról és lazán lógnak a karomon. Szinte azonnal meg is szabadulok tőlük, utána pedig a bugyim is pillanatok alatt átkerül a szennyes tartóba. Nagyon hamar lezuhanyoztunk, ami nálunk elég fura, mert általában 20 perci fürdünk, de most le tudtuk 10 perc alatt. Miután kiszálltam magamra tekertem egy törölközőt, de Liam egy picit belecsípett a fenekembe, mire én megugrok és felé fordulok.

-Liam!-szólok rá kuncogva és egy kicsit el is pirulok, Liam egy kicsit közelebb jön hozzám, majd átkarol és megint belecsíp a fenekembe, mire én már hangosan nevetek és a kezére csapok.-Elég!-nevetek, de még egyszer megpróbálja, akkor viszont már elfutok előle.-Azt mondtam elég!-kiabálok neki nevetve, szorosan fogom magamon a törölközőt és mielőtt berohanhatnék az egyik szobába és magamra zárhatnám az ajtót elkap a derekamnál fogva, felkap az ölébe és a szobánkba visz engem. Ott lerak az ágyra és felém mászik majd hosszan megcsókol. Miután elvált tőlem lehámozza rólam a törölközőt, amit annyira szorongattam magamon és elkezdi csókolgatni a nyakam, majd egyre lejjebb és lejjebb megy, míg végül.........a házi telefon elkezdett csengeni.

-Liam...-nyögök fel és próbálom letolni magamról.

-Hmmmm?-dünnyög az alhasamba.

-Cseng a telefon.-nyöszörgök halkan és próbálok kikászálódni az ágyból, ami sikerül is és elfutok felvenni a telefont.

-Miss Morisson?-kérdezi a portás Aaron.

-Igen Aaron?-kérdezem egy kicsit remegve.

-Miss Matthews keresi önöket.-mondja kedvesen.

-Engedje fel.-mosolygok.

-Egy kissé ittas állapotban van.-mondja halkan.

-Engedje fel Aaron.-mondom kedvesen.

-Rendben.-teszi le Aaron a telefont és én is, majd visszarohanok a szobába.

-Fel kéne öltöznöd.-mosolygok rá kedvesen, aztán odamegyek hozzá majd megcsókolom hosszan.

-Miért?-néz rám kérdőn.

-Sam feljön. Egy kicsit ivott.-mondom nevetve és a szekrényhez megyek, majd odadobok neki egy gatyát, én meg felveszem az egyik pólóját és az egyik bugyimat.

-Majd folytatjuk!-mosolygok rá, felmászok az ágyra és megcsókolom, mire belemarkol a fenekembe, közbe felkuncogok. 

-Ígéred?-vigyorog rám.

-Igen, ígérem.-kacsintok rá és lemászok az ágyról, abban a pillanatban pedig hallom, hogy nyílik a lift.

-Sam!-sietek ki hozzá.

-Hellóka!-vihog és egy kicsit támolyog.

-Ülj le!-nézek rá és leültetem, hozok neki egy pohár vizet, amit megitatok vele.

-Szia Sam!-jön ki Liam is a szobából.

-Csak nem szexelni készültetek? Akkor én nem is zavarok.-nevet hangosan és fel akar állni, de visszanyomom a kanapéra.

-Mi van veled? Bármikor mikor beszélni akartam veled sose vetted fel a telefont, utána meg mindig azt mondtad másnapos vagy!-nézek rá aggódva.

-Nincs velem semmi.-rántja meg a vállát játékosan. 

-Samantha!-szólok rá.

-Mit akarsz hallani?-kérdezi felháborodottan. 

-Az igazat!-sóhajtok.

-Az igazat? Nos akkor tessék elmondom neked az igazat! Beleszerettem Harry-be!-ordibálja, a liftben pedig egy teljesen ledöbbent alak áll.........

~19.rész~

Louis anyukájának esküvője előtti napnak az estéje:

A kádamban ülök egy jó forró fürdőben tele habbal és a fülhallgatómmal zenét hallgatok. Liamnek elméletileg ma kéne haza jönnie és fogalmam sincs, hogy mikor ér vissza. Holnap lesz Louis anyukájának az esküvője. Már hallottam El-től, hogy nagyon kedves és aranyos. De hát melyik fiú anyukája nem kedves és aranyos? Kihúzom a fülhallgatót a fülemből és elmerülök a vízben teljesen. Fáradt vagyok és hiányzik Liam. Nem szeretem, ha turnén van. De nemsoká' vége, aztán megint kezdődik az újabb. Biztos fáradt lesz majd. Hirtelen két kéz ragad meg és húz fel a vízből.

-Jesszus!-kiáltok fel és magam elé kapom a kezem.

-Inkább én jesszus. Mit csináltál a víz alatt?-néz rám Liam aggódva.

-Öööö a víz alatt voltam?-nevetek fel kínosan majd felnézek rá és rámosolygok.-Egyébként én is örülök neked.-nézem őt.

-Szia Édes!-hajol oda hozzám és megcsókol, visszacsókolom és megfogom a pólóját.

-Azon gondolkozom, hogy szorítsak e neked egy kis helyet vagy ne. Mit szeretnél?-mosolygok rá.

-Szoríts!-mosolyog és megpuszilja az orrom majd elkezd vetkőzni. Őt nézem és az ajkamat rágcsálom majd előrébb ülök míg beszáll mögém aztán hátradőlök a mellkasának.

-Csapzott a hajad!-túr bele a vizes hajamba.

-Tudom.-nevetek fel.

-De nagyon tetszik ez a rózsaszín benne! Imádom.-mosolyog és csavargatja a hajam végét. A hajam az így néz ki:

-Fáradt vagy?-kérdezem és ő megsimítja az arcom majd megpuszil. 

-Igen az vagyok.-néz rám és megpuszilja a fejem. -Mit veszel fel holnap?-mosolyog rám.

-Az maradjon titok!-mosolygok rá. 

-Ne csigázz!-nevet fel.

 -De igen. Cssss élvezni akarom a meleg fürdőt.-nézek rá és megcsókolom.

-Te is fáradt vagy igaz?-kérdezi és megfogja a kezeim, bólogatok és helyezkedek egy kicsit. Mikor a víz már hűlni kezdett kiszálltunk a kádból és megtörölköztünk, a szobában felvettem a pizsamám és befeküdtem az ágyba. Liam befekszik mellém és magához ölel majd csókokat nyoma nyakamra.

-Aludjunk kérlek!-nézek rá. 

-Rendben!-mosolyog, megcsókol én meg visszacsókolom, aztán meg közelebb bújok hozzá.

-Jó éjszakát Szerelmem!-mondja mosolyogva, aztán megpuszil. 

-Jó éjszakát Édesem.-mosolygok és lecsukom a szemem, az álom nyomban úgy nehezedik rám, mintha ólom lenne és el is alszok nyomban. Reggel Liam hazament, mert ott volt az öltönye, én addig elkészültem és egy fekete ruhát vettem fel. A hajam rózsaszín felét begöndörítettem és kisminkeltem magam. Felvettem egy fekete magassarkút és egy kis táskát, amibe beleraktam a telefonom és egyéb sminkcuccom, Liam pár perc múlva érkezik én meg addig Vaníliával játszok. Sam is elkészült, mivel ő Harryt kíséri, Harry is akkor jött mikor Liam, ezért egyszerre jöttek be. 

-Mázlisták vagyunk!-pacsiznak össze, mikor meglátnak minket, odatopogok Liamhez és megcsókolom. 

-Annyira imádom, mikor öltöny van rajtad!-mosolygok rá és Harryre nézek, akihez Sam odalibben és megpuszilja a száját. Harry is jól néz ki, de Liam az én szerelmem és ő most kivételesen jól néz ki. 

-Te pedig hűha! Nem jutok szóhoz. Eszméletlen vagy ezekkel a fürtökkel és a ruháddal!-mosolyog rám és tetőtől talpig végig mér, én meg elpirulok és lehajtom a fejem. 

-Srácok! Indulni kéne! Soha nem érünk el Doncasterig!-szól Harry és megfogja Sam kezét és a Range Roverjéhez vezeti. Mi Liam kocsijához megyünk, beülünk, GPS-sel mentünk el Louis szülővárosába és az esküvő helyszínére hajtottunk. Amikor kiszálltunk, nagyjábólmindenki ott volt és Eleanor köszöntött minket. Az ajándékot leraktuk és láttuk Harry anyukáját, akinek köszöntünk, Sam bemutatkozott neki és én is. Louis és Lottie beszélgettek egy nagy füves területen, csatlakozott hozzánk Niall is és így mentünk Louisékhoz. Sam bemutatkozott Lottienak én meg megöleltem, aztán én, Sam, Lottie és El beszélgetve sétáltunk arrébb a fiúktól, megnéztük Louis anyukáját, aki pont öltözött, engem meg Samet még nem ismert ezért bemutatkoztunk neki. Nagyon kedves az anyukája, próbáltunk neki segíteni a készülődésben. Miután elkészült a templomhoz mentünk, én meg Liam beültünk az egyik padba a fiúkkal, Sammel végig társalogtuk az egészet, hogy milyen szép, meg minden, a fiúk meg halálra unták magukat mellettünk. A szertartás vége után gratuláltunk nekik és satöbbi, mivel nem a családhoz tartozunk így beültünk a kocsiba és Londonba vettük az irányt. A fiúk kaptak pár nap szabit a fellépések előtt úgyhogy lesz időnk Liammel. Végre eltölthetünk néhány napot csak kettesben. Mondjuk nekem valamennyire készülnöm kell Milánóra is úgyhogy egy-egy nap oda leszek. Az afterpartyn olyan emberek lesznek, mint Calvin Klein, Victoria Beckham és egy csomó divattervező híresség szóval a ruhát már előre kiválasztottam. Egy igazi Chanel ruha! Egyszerűen imádom! Liamnek még nem mutattam meg, de mivel szerintem úgyse fog tudni eljönni így majd előtte küldök magamról egy képet neki. A divatbemutató alapjába véve egyszerű lesz, mégis teljesen kifinomult. Imádni fogják a vendégek. Mikor hazaértünk kiszálltunk a megcsókoltam Liamet, elkezdtem befelé húzni a hajánál fogva, mikor beértünk lelöktem a kanapéra, beleültem az ölébe és megcsókoltam, közben hozzádörgölőztem. Egy hangra lettünk figyelmesek, ami mögölünk jött:

-Ti mit csináltok?-kérdezi egy férfi, amikor meghallottam elengedtem Liamet és fenékkel a földre estem. Hátra fordultam és csúnyán néztem a főnökömre, Tomra majd felálltam és leporoltam a ruhám hátulját. 

-Tom?-nézek rá kérdőn. 

-Beszélni szeretnék veled!-mosolyog rám. 

-Mondd!-mosolygok rá. 

-Azt szeretném mondani, hogyha szeretnél meghívhatsz embereket a divatbemutatóra nem kell kifizetni a jegyet, mert én adok.-mosolyog. 

-Köszi, de nem kell. Nem hinném, hogy bárki is eljönne.-nézek rá.

-Rendben! Csak szólj!-mosolyog aztán elköszön és már megy is. 

-Szóval engem se vársz?-néz rám Liam miután bezártam az ajtót. 

-De! Természetesen, ha az mondod, hogy jössz kérek neked jegyet, ezen ne múljon, de előre nem kérem ki és utána meg azt mondom, bocs mégse jön!-nézek rá, aztán édesen rámosolygok, odasétálok elé és megállok neki háttal. 

-Mi az?-kérdezi szelíden. 

-Lehúznád?-utalok a ruhám cipzárjára, mikor lehúzza az a földre csúszik én meg kilépek belőle, Liam megpuszilja a derekam, aztán engem néz.

-Gyönyörű vagy! Így is és ruhába is.-mosolyog, megfordulok és a szemébe nézek majd lágyan elmosolyodok. 

-Köszönöm! De én nem gondolom ezt magamról!-mosolygok, majd megcsókolom, miután elváltuk felveszem a ruhám a földről és felszaladok vele a szobámba. A ruhát a szennyesbe dobom, magamra felveszek egy olyan otthoni rövidnacit, amiből kilóg a fél seggem és egy testhez álló topot. Megfogom a laptopom az asztalomról majd lemegyek vele és lerakom a kanapéra. 

-Ez miért?-kérdezi mosolyogva. 

-Gondoltam nézhetnénk egy filmet így estére vagy ilyesmi.-mosolygok rá és rádugom a laptopom a tévére, összekötöm a hangszóróikat, persze mindezt lehajolva és tudom, hogy Liam teljes kilátást nyer a seggemhez. Leülök a laptop elé törökülésbe és megnézem milyen filmjeim vannak letöltve. 

-Úh a Toy Story megvan?-kérdezi és odasiet mellém. 

-Bocsi Bubu, de nincs!-nézek rá szomorúan, majd egy gyors csókot nyomok a szàjára. 

-Megyek pattogatok kukoricát!-nevet fel a beceneve hallatán és kimegy a konyhába, rám hagyja a választást. 

-Mit nézzünk?-kiáltok ki neki. 

-Mi van?-kérdez vissza és megforgatom a szemeim. 

-Horror, Thiller, Vígjáték, Animációs.-olvasom sorba.

-Thiller!-kiáltja ki nekem.

-Ne máár. A thiller olyan öldöklős. Nézzünk horrort!-kiáltok vissza neki, mivel már elkezdte pattogtatni a kukit. Remélem chilliset csinál! 

-Rendben!-kiabál, miután kipattogott Liam kijött egy tállal és két pohárral, meg egy üveg vízzel. 

-Jó lesz?-kérdezi és a vizet mutatja fel. 

-Tökéletes!-mosolygok rá és kiválasztok egy horrort a Sinistert. 

-Remélem félős vagy!-vigyorog rám gonoszan.

-Az vagyok, szóval ne ijesztgess!-szólok rá és leülök a kanapéra Liam mellé, de előtte visszalépek és elindítom a filmet. Szorosan odabújok hozzá és lassan eszegetem a popcornt, miközben árgus szemekkel figyelem a filmet. Egész film alatt Liamhez bújtam, néha a csúnya részeknél még a fejemet is az oldalához hajtottam befelé. Ő meg természetesen az egészet végig nézte és amikor fèltem a hátamat simogatta. 

-Liam én nagyon félek!-bújok hozzá nagyon, mikor a kis csaj elkezdi kinyírni a családját. Rám néz és leállítja a filmet. 

-Nézzük tovább?-simítja meg az arcom. 

-Nézzük, csak takard el a szemem légyszi!-kérem édesen, odarakja a fél kezét a szemem elé, a másikkal beindítja a filmet. Az egész testemmel odabújok hozzá és megpróbálok Liam légzésére figyelni. Liam leveszi egy picit a kezét a szememről én meg véletlenül odafordulok, pont a kis csaj a baltát az apja fejébe vágja, felsikoltok és elszaladok a nappaliból. Hallom, hogy Liam gyorsan kikapcsolja a filmet és kiszalad utánam, átkarolja a derekam és magához szorít. 

-Minden oké?-kérdezi halkan és magához szorít. Odabújok a karjaiba és lassan bólogatok. 

-Biztos?-puszil a hajamba. Még egyszer bólogatok, aztán lábujjhegyre állok és megcsókolom. Sietősen és aggódva csókol vissza. Miután elváltunk visszamentünk a nappaliba, Liam összeszedte a laptopot és mindent, aztán megfogta a kezem és magával húzott felfelé. 

-Félsz még?-kérdezi gyengéden, mikor visszaértünk a szobába, lerakta a laptopom és a szekrényemhez fordult. 

-Nem igazán!-nevetek fel. Liam odasétál és le akarja cipzározni a ruhatartómat, de megállítom. 

-Ha kinyitod nem alszok veled!-fenyegetem meg. 

-Úgyis fogom majd látni rajtad vagy nem mutatod meg?-kérdezi. 

-Nem mutatom meg! Az az after partyra lesz! Szóval ne nyisd ki!-nézem őt komolyan. 

-Mi lesz ha igen?-vigyorog.

-Nem alszok veled egy hétig! Sőt! Két hétig!-nézem őt játékosan. 

-Azt nem kockáztathatom!-ném rám édesen. 

-Azért!-vigyorodok el és magamhoz húzom, ő szájon csókol és engem néz majd megpuszilja az orrom. Az ágyra lököm, fölé mászok és lehúzom róla a pólójat, majd kigombolom a nadrágját és lehúzom róla, végül a zoknit. 

-Nem szeretnénk zuhanyozni?-nevetek fel. 

-Holnap reggel?-kérdezi vissza mosolyogva.

-Legyen! Csak mert fáradt vagyok!-nézek rá, leszállok róla és befekszek az ágyba. Odafekszik mellém és megcsókol, a kezeit a fenekemre teszi és simogatja.

-Liam!-szólok rá. 

-Hmm?-kérdezi édesen. 

-Ne!-veszem le a kezét a fenekemről, bár igazán jól esik, de akkor is.

-Nagyon szexi a segged ebbe a rövidnaciba!-vigyorog, én meg karon csapom.

-Holnap lesz egy beatbox órám. Még szexibb lesz a seggem! Amúgy pasi az edzőm. Mindig bámulja a seggem!-vigyorgok, aztán megpuszilom a száját.-Jó éjszakát!-mosolygok és megpuszilom a száját majd odabújok hozzá és lecsukom a szemeim, Liam jó éjszakát kíván és megpuszil és lassan ő is elalszik. Reggel korán kellett kelnem, mert 9-kor lesz az órám, reggelire gyümölcsöt ettem és egy csokis müzliszeletet, Liamnek csináltam reggelit és mellette hagytam neki üzit, megetettem Vaníliát és Lokit, mivel ő is itt volt, elővettem a sporttáskám, belőle a sportmelltartóm és a cicanadrágom, felhúztam a Nike edző cipőmet és a boxkesztyűmmel, meg ezekkel a táskában elindultam, felszálltam a villamosra és pár buszra, mikor odaértem az edzőm már tárt karokkal várt. Amúgy 25 éves, nincs barátnője és nagyon helyes. De nekem Liam jön be. Lepakoltam a cuccom, minden pasi engem nézett az edzőterembe, de nem igazán izgatott, próbáltam nem arra figyelni, hogy az égető tekintetektől már tiszta lyukas a fenekem. Először nyújtottam és bemelegítettem, aztán felvettem a kesztyűm és elkezdtem püfölni az edzőm tenyerét. Jacksonnak hívják. 

-Bazd meg Anne!-kiált fel, mikor véletlenül a lábammal pont ott találtam el és összerogyott. 

-Úristen! Sajnálom, sajnálom, sajnálom!-kérek tőle sűrűn bocsánatot és leguggolok mellé. 

-Semmi gáz!-mosolyog fájdalmasan.

-Ne rinyàlj már!-lököm meg röhögve, aztán felállok és egy óráig még edzettem, aztán egy kicsit rendbe szedtem magam és visszaindultam a házikómhoz. Elővettem a kulcsom az ajtónál, bementem gyorsan, a táskám a kanapéra dobtam és elkezdtem lerángatni magamról a sportmelltartóm ami alatt, nem volt semmi, aztán lehúztam a cicanadrágom. Csak azt a dolgot nem tudtam, hogy Liam mindvégig a konyhából nézett. 

-Remélem ezt nekem csinálod!-mondja, odafordulok felé az egész testemmel, egy vigyor terül szét az arcán és engem vizslat a szemeivel.

-Neked is jó reggelt!-motyogom halkan és durcásan a kezeim a mellkasom előtt összefonom, a melleim felemelkednek és jól láthatóvá válnak.

-Milyen volt az óra?-kérdezi és a fejét oldalra biccenti, megnyalja az ajkait, aztán odajön hozzám. 

-Jó volt.-nézek rá zavartan, fél pucéron állok előtte, ő megcsókol és az arcom a kezei közé fogja. 

-Bővebben?-nevet fel elválasunk után. 

-Megizzadtam!-nevetek fel.-Nem megyünk el fürödni?-kérdezem és megsimítom az állát.

-De menjünk!-mosolyog  rám, aztán megpuszilom, felveszem a nadrágom és a sportmelltartóm a földről, felszaladok és bedobom a szennyesbe, megvárom fent Liamet, közben leveszem a bugyim és beállok a zuhany alá. Megnyitom a vizet, pár perc múlva Liam bejön utánam majd megcsókol és engem figyel.

-Szeretsz?-kérdezem miután elváltunk és a szemeibe nézek.

-Persze, hogy szeretlek!-mosolyog rám és megcsókol. 

-Én is téged!-mosolygok rá, visszacsókolom, beállok a víz alá és a tusfürdőmért akarok nyúlni, de Liam megelőzött és kinyomta a kezére, neki dőltem a hátammal, míg ő mosta a felsőtestem, mikor a melleimhez ért sóhajtoztam. Nem hagytam, hogy ott megmosson, ezért a lábszáraimat tisztogatta, a lábam és ott megmostam magam, aztán a újra a zuhany alá álltam.

Lemostam magamról a Playboy tusfürdőm és éreztem, hogy lejön rólam az edzés kosza. Aztán kifacsartam a hajamból a vizet, ami a hátamra tapadt, felvettem a Bátyám tusfürdőjét, amit áthoztam ide, nyomtam belőle és megmostam Liamet, végig a szemébe néztem és néha megcsókoltam. Utána rátartottam a zuhanyt és lemostam róla. Szinte alig beszéltünk egymáshoz, csak hümmögtünk és csókolóztunk. Fél óra múlva kiszálltunk, megtörölköztünk a törölközőinkbe, aztán gyorsan átszaladtam a szobámba és magamra kaptam egy topot és rövidnadrágot, Liam is közben kiért és felöltözött, a szennyesemet és a Bátyámét meg Samét színekre válogattam ás bedobtam őket a mosógépbe, majd elindítottam.

-Segítesz nekem ebédet csinálni?-mosolygok Liamre, mikor a szobámba értem.

-Segítek! Mit csinálunk?-kérdezi, odajön hozzám és megpuszilja a szám.

-Krumplipürét csinálunk rántott csirkemellel!-mosolygok rá és megfogom a kezét, értetlenül néz rám.-Egy ismerősömtől tanultam. Nem itt lakik!-nézek rá majd megcsókolom, aztán lehúztam a konyhába és előszedtem a szükséges dolgokat. 

-Tudsz krumplit pucolni?-nézek rá kérdőn, előszedem a krumplit, és két kést. 

-Valamennyire!-néz rám majd megpuszil és lehajol az első burgonyáért és megfogja az egyik kést.

-Biztos ez? Még a kést is fordítva fogod!-nevetek fel és odaállok a háta mögé, megfordítom a kést a kezében, aztán megmutatom neki, hogy csinálja, közben figyelem, hogy hámoz, néha felnevetünk amikor bénázik és közben beszélgetünk, valaki kopog az ajtón, ezért kimegyek és kinyitom az ajtót. Sam àllt az ajtóban és dühösen rontott be. 

-Mi a szar van?-kérdezem és utána megyek. 

-Harry! Annyira felidegesített!-mondja és a konyhába megy, majd felül a pultra. 

-Mivel?-nézek rá és leülök az egyik székre. 

-Fogalmam sincs! Csak elkezdtünk veszekedni a nagy semmin és minden hülyeséget vágtunk egymás fejéhez!-néz rám komolyan.-Amúgy szia Liam!-néz rá, és integet neki. 

-Szia Sam!-mosolyog rá és mindketten őt figyeljük. 

-Mindketten olyan makacsok vagytok! Nehéz nem veszekednetek!-nézem őt. 

-Ti is makacsok vagytok! De még egyszer sem veszekedtetek!-néz rám komolyan. 

-De majd fogunk! Mert ő rohadt önfejű! Néha tiszta hülye tud lenni és sokszor vagyok rá mérges!-mutatok Liamre, aki védekezően felemeli maga elé a kezét. 

-Tudom ismerlek!-nevet. 

-Na fejezzétek be ezt a szarságot, amit csináltok. Harry úgy is bocsánatot fog kérni!-mosolygok rá.

-Tudom, de akkor is.-néz rám.-Na jó nem rinyálok! Segítek!-mosolyog rám, elővesz egy kést és segít pucolni. Liam közben sztorikat mesél nekünk, hogy miket szoktak csinálni a turnékon, amiken sokat nevetünk, lassan felrakjuk a krumplit főni és nekiállunk megcsinálni a csirkemellet. 

Liamet megtanítjuk panírozni és bírom, hogy köténybe is milyen rohadt helyes és végig engem figyelt, hogy mit csinálok. Egyszerűen imádom őt! Sam berakta a húsokat az olajsütőbe, én addig megcsináltam a krumplipürét, Liam meg a spájzban kutakodott. 

-Találtam oreot!-szól ki hirtelen. 

-Esküszöm, ha ki mered bontani megeszlek!-nevetek.-Együk meg inkább kajálás után!-mondom mosolyogva. 

-Olyan vagy, mint egy anyuka!-néz rám Sam.

-Vigyázok a vonalainkra!-vigyorgok. 

-Persze!-nevet. A kutyák ott lebzseltek körülöttünk, Liam kihozta az Oreot és kipakolta egy kis tányérra, mi szedtünk kaját és kimentünk az étkezőbe.

-Hölgyeim! Köszönöm, hogy megtanítottak főzni!-vigyorog Liam. 

-Úgyis fogsz te még segíteni nekem!-vigyorgok rá és megpuszilom az arcát. 

-Tudod még nekem is segíthetsz néha!-vigyorog ránk Sam. Kopogtak és fel akartam állni ajtót nyitni, de megelőzött Sam és az ajtóhoz rohant. Liammel összenéztünk és nyugtáztuk, hogy tuti Harry az ezért halkan utánuk mentünk és tényleg Harry volt az, épp átbeszélték a dolgokat, Liam nagyon édes dolgokat suttogott és a fülem harapdálta meg a nyakam csókolgatta, amitől kuncogtam, ők meg hátra fordultak én meg befogtam a számat. Ők nem láttak minket, ezért tovább beszélgettek. 

-Paraszt!-tátogom Liamnek nevetve. 

-Ribi!-tátogja vissza röhögve, durcásan nézek rá, feltolom a szobámba majd leültetem az ágyra. 

-Ezért büntetést fogsz kapni! De nem most. Ja, de most is kezdhetjük! Nemcsókollak meg ès te sem csókolhatsz meg! Plusz semmi puszi!-nézek rá tök komolyan, leülök mellé az ágyra és megsimítom az arcát. 

-Komolyan?-kérdezi halkan és furán néz rám. 

-Igen komolyan!-nézek rá még mindig komolyan, aztán rávigyorgok gonoszan. 

-Direkt csinálod?-néz engem.-Tudod hogy úgysem bírom ki!-néz könyörgően.

-Tudom Bébi csak próbára teszlek!-vigyorgok rá. Dobogást hallunk lentről és fura dübögéseket majd egy ajtócsapódást. Minden bizonnyal Sam szobaajtaja lehetett. Békülő szex!

-Békülő szex!-mondja ki hangosan Liam. Felnevetek majd Liamhez hajolok és megcsókolom! Hopp megszegtem a büntetést! Nem érdekel! Liam mohón csókolt vissza és a nyelvét a számba csúsztatta ami egy nyögést váltott ki belőlem. Az ölébe húzott és megmarkolta a fenekem, de ennek ellenére tovább csókolóztunk. Nehéz volt ellenállnom neki  ezért átkaroltam a nyakát. Zihálva váltunk el egymástól, Liam a szemembe nézett és én is az övébe majd egy csókot adtam neki és megharaptam az alsó ajkát. 

-Holnap utaznom kell Milánóba!-mondtam halkan és őt néztem.

-Szerelmem nem fogok tudni elmenni!-húzza a kezem maga elé és összekulcsolja az ujjainkat.

-Semmi gond!-mosolygok rá.

-Biztos?-kérdezi és megpuszilja a kézfejem.

-Biztos!-bólogatással nyomatékosítom a szót majd megcsókolom Liamet.

-Mit szeretnénk még csinálni a nap további részébe?-kérdezi ragyogó mosollyal.

-Csak veled akarok lenni! Meg pakolni kellene!-mondom én is mosolyogva majd megpuszilom Liam orrát.

-Gyere Édesem segítek pakolni!-mosolyog rám, felemel a fenekemnél fogva, a lábaim a dereka köré fonom. 

-Chuck szobájába van a bőröndöm!-kuncogok, mivel simogatja a fenekem majd megpuszilom a száját, átmegy velem az ő szobájába majd lerak, odahúzok egy széket és megpróbálom a szekrény tetejéről lehalászni a bőröndöt de nem érem el.

-Liam!-fordulok felé szégyenlősen.

-Mondd Kicsim!-néz engem majd rám mosolyog.

-Nem érem el.-pirulok el és lehajtom a fejem majd leszállok a székről és odatipegek hozzá. 

-Pöttöm vagy!-nevet fel és feláll a székre, könnyedén leveszi a bőröndöm, kicsomagoltam a műanyag nagy zacskóból majd kivettem és áthúztam a szobámba. 

-Nem vagyok pöttöm!-nyújtom ki a nyelvem rá majd elnevetem magam és odaszaladok hozzá és megcsókolom. 

-Dehogynem!-nevet és visszacsókol majd a derekamnál fogva felemel, hátrahajtom a fejem úgy nevetek, Liam felemeli felém a fejét, én megcsókolom, ő visszacsókol, a kutyák felvágtatnak a lépcsőn, és Liamre ugrálnak, hogy elérjenek engem. Liam lerak a földre közben egy édes mosolyt ereszt felém. 

-Gyerünk segíts!-csapok a fenekére nevetve. Kihajigálok egy csomó fehérneműt, egy kombinét is, amit Liam felemel és körbenézegeti. 

-A ruha alá fogom felvenni!-mosolygok rá és a ruhára pillantok ami a szekrényemen lóg. Mindent bepakolászok majd lezárom és pár dolgot még bepakolok. 

-Elfáradtam!-mosolygok fáradtan.

-Mikor lesz a divatbemutató?-mosolyog rám és lehúz az ágyra, háttal magára fektet úgy, hogy a testem a lábai közt van.

-Hát holnap elutazom, aztán két napot gyakorlunk és utána lesz. Szóval 4 nap múlva.-mosolygok és Liam telefonjáért nyúlok, ami pont megcsörren. Sophia neve villog a kijelzőn és egy kép róla, felülök és felpattanok az ágyról majd felveszem.

-Szia Sophia!-szólok bele.

-Óh. Szia Anne!-köszön.

-Miért keresed Liamet?-kérdezem gyanakodva, Liam felült mikor meghallotta Sophia nevét és mutogatott, hogy adjam oda neki a telefont, de én tiltakozva ráztam a fejem.

-Csak beszélni akartam vele. Elhívni egy ebédre.-mondja.

-Nos most épp nem ér rá.-mondom

 és magamba vicsorgok a csajra. Liam hirtelen elkapja a kezem, ledönt az ágyra és kikapja a telefont a kezemből. 

-Bocsánat Sophia egy pillanat mindjárt beszélünk!-mondja és lerakja a telefont az éjjeliszekrényre majd felém fordul és elkezd csikizni. 

-Áááh neeeee Liam neeeeee!-nevetek hangosan és rugdosok a lábammal meg forgolódom össze-vissza.-Liaaaaam lécci lécci!-kérlelem hangosan röhögve, Liam pár perc múlva megkegyelmez és felveszi a telefont.

-Bocsánat a kiabálásért!-kuncog Liam majd felállok és meglököm aztán lesétálok a konyhába és iszok valamit. A pohárral játszottam mikor Harry kis gatyába szaladt le. 

-Szia Anne!-mosolyog rám, a hűtőhöz siet és vesz ki innivalót, Sam jön le utána fehérneműbe. Már a lépcsőről elkezd beszélni, de nem tudja, hogy ott vagyok. 

-Harry nem jössz vissza az ágyba?-fordul be. Felröhögök kínosan majd a poharam ott hagyom.

-Liam?-kérdezi Sam.

-Valami Sophiával telefonál.-mondom és elfintorodok.

-A kis zöldszemű!-nevet fel Sam én meg csak bólogatok, mennék fel, de Harry hozzám szól. 

-Sophiával bonyolult a kapcsolatuk. Liam régebben többet akart, de a csaj elutasította 22-szer ami kicsit gáz. Szóval azóta barátok!-mondja és a végén rám mosolyog.-De mostmár téged szeret!-küld felém egy nyugtató mosolyt.

-Hát ettől aztán teljesen megnyugodtam.-nevetek fel erőltetetten.

Liam battyogott le a lépcsőn egyenesen a konyhába, kicsit hátrahőkölt, mikor látta hogy mindenki itt van. Unottan sétáltam vissza a poharamhoz, felültem az egyik bárszékre a pult mellett. Harry és Sam feszülten figyeltek minket, Liam odajött hozzám és átkarolt, felpillantottam rá, egyáltalán nem mosolyogtam. 

-Harry!-szól Sam Harrynek, aki ránéz. 

-Hmm?-kérdezi, Sam int neki a fejével, hogy menjen vele fel. Liamet kémlelem a szememmel majd sóhajtok egyet.

-Harry elmondta.-szólalok meg.

-Mit?-néz értetlenül.

-Sophiát. Mi volt köztetek, hogy te többet akartál tőle.-nézek a pult márványlapjára kétségbeesetten.

-Akartam! Múlt időben. Már nem akarok. Veled vagyok és ez nekem így tökéletes. Van egy gyönyörű barátnőm! Te!-tudom, hogy engem néz bár én nem nézek rá.

-Liam! Oké, hogy te már nem akarsz semmit, de a csaj igen. Tisztán látható. Ha nem lennél velem az első adandó alkalommal tuti letapizna és lefeküdnétek.-motyogom és a körmöm piszkálom.

-Anne csak barátok vagyunk nem érted?-mondja halkan.

-Nem Liam kurvára nem értem! Sőt hidd el nekem, hogyha odamennél hozzá akár most is és elkezdenéd csókolgatni nem állítana le! Kurvára nem!-kiabálok vele és leszállok a bárszékről és eltávolodok tőle.

-Ugyan ne beszélj már hülyeségeket!-néz engem.

-Menj el!-utasítom és nem nézek rá.

-Anne.-szól halkan.

-Azt mondtam menj el! Nem érted?-kérdezem gúnyosan és kiabálok, majd az ajtó felé mutatok.-Most pedig menj el! Nem szakítok veled csak... Csak ez most nem megy! Nem fogok jó pofát vágni ahhoz, hogy egy olyan nő a barátod aki bármikor leteperne!-mondom, egy könnycsepp szalad le az arcomon, amit gyorsan letörlök, hogy Liam ne is láthassa közben ő leszáll a székről és elindul kifelé. Felszaladok a szobámba, hassal az ágyra fekszem és a párnámba zokogtam annak a gondolatára, hogy Liam megcsalna és, hogy kiabáltam vele.   

Valaki bejön a szobámba, de nem igazán érdekel. 

-Anne!-szól Sam, de megrázom a fejem. 

-Anne!-szól egy másik női hang, aki biztos Amy.

-Ne! Menjetek ki!-zokogom a párnába. 

-Drágám.-süpped be az ágy két helyen mellettem. 

-Kérlek!-zokogok még mindig és a fejem rázom.

-Sam! Szerintem most jobb ha hagyjuk.-mondja Amy és felállnak mindketten majd kimennek. Egy órán keresztül fekszek még és sírok majd a hátamra fordulok és a plafont bámulom. Nem tudom mennyi ideig feküdhettem ott, de erőt vettem magamon és mivel szomjas voltam levánszorogtam a konyhába innivalóért. Közben megnéztem az órát, ami 11-et mutatott. 'Gratulálok Anne!' gúnyolódok magamban, de inkább mégse a konyhába, hanem a nappaliba vezetett az utam, hogy megnézzem van-e ott valaki. A TV ment, de így se láttam jól, szóval nem igazán tudtam megállapítani ki ül a kanapén. 

-Chuck?-kérdeztem és a személy felém fordult. Felállt, felkapcsolt a kis lámpát, de egyáltalán nem volt ismerős nekem. 

-Az egyik barátja vagyok.-mondta kedvesen. 

-Rendben, de mit keresel itt este 11 órakor?-kérdezem és hátrébb húzódok, mert nincs jó megérzésem a fickóval kapcsolatban.

-Csak egy kis meglepetést akartam szerezni.-mondta és előrántott egy hatalmas kést.............